Szinkovich Jenő
Szinkovich Jenő (másképp Szinkovics, Szinkovits; Felsőcsatár, 1887. június 30.[1] – ?) középiskolai tanár, nyelvész.
| Szinkovich Jenő | |
| Született | 1887. június 30. Felsőcsatár |
| Elhunyt | 20. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Szülei németcsencsi Sinkovits Nándor kántortanító és felsőcsatári Szentes Mária voltak.
1907-ben Pápán az Állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanári képesítést.[2] 1912-ben megválasztják a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagjának.[3] Nyitrabajnán,[4] majd 1913-tól a galgóci iskola tanára.[5] Ugyanezen évtől lett tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak,[6] illetve a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmánya 100 koronát szavaz meg számára Nemespann és Királyi nyelvjárásának tanulmányozására.[7]
Az első világháború kitörésekor Balla Mózes tanártársával együtt katonai szolgálatba lépett. Mindketten hadifogságba estek, Balla Przemysl elestekor, Szinkovich pedig a kárpáti harcokban.[8] Valószínűleg Krasznojarszkban volt hadifogoly.
1919-ben megbízták a volt angolkisasszonyok budapesti polgári leányiskolájának vezetésével.[9] 1919-1922 között Sárváron, majd 1923-1937 között Szolnokon szolgált.[10] 1935-ben a szolnoki gimnáziumban tartott előadást Anyanyelvünk tanulságai címmel.[11]
1942-ben és 1943-ban Újpesten az állami polgári fiúiskola tanára, illetve címzetes igazgatója.[12] 1944. január 7-től katonai szolgálaton volt.[13] 1945. szeptemberétől 3 havi betegszabadságon volt, majd a tanév végéig a Magyar Központi Illetményhivatalhoz osztották be.[14]
Tagja volt az Országos Polgári Iskolai Egyesületnek.[15] Sokat foglalkozott az ifjúsági Vöröskereszttel.
1914. július 11-én Kassán feleségül vette Balajthy Irént.
Művei szerkesztés
- 1912 Előnevek s gúnynevek. Magyar Nyelvőr XLI, 293.
- 1912 Előnevek, gúnynevek, dalok. EA, 644.
- 1913 Adalékok a dunatiszai nyelvjárás szókincséhez Bács-Adorján községből. Magyar Nyelv IX, 183—187, 235-238, 379-383.[16]
- 1913 Gúnynevek. Magyar Nyelvőr XLII, 383.
- 1913 Magyaros kifejezések. Magyar Nyelvőr XLII.
- 1914 Népnyelvi hagyományok - Tájszók. Magyar Nyelvőr XLIII, 140-142, 286-287.
- 1921 Adatok a gyermeknyelv kialakulásához. Magyar Nyelvőr L, 94-95.
- Nyitrai palócos sajátságok (kézirat)
- Nyitramegyei nyelvsajátságok (kézirat)[17]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ familysearch.org Nagynardai r.k. keresztelési anyakönyv
- ↑ A Pápai Állami Tanítóképző-Intézet Értesítője XI, 31.
- ↑ 1912 Magyar Nyelv VIII, 382.
- ↑ 1915 Ethnographia 26, 354.
- ↑ Budapesti Hírlap 1913 33/303, 22 (december 24.); 1917 Hivatalos Közlöny 25/ 11, 148; Budapesti Közlöny 47/294, 2 (1913. december 23.).
- ↑ 1913 Ethnographia 24, 374.
- ↑ 1913 Magyar Nyelv IX, 333, 429 valószínűleg egykoron a 62. lelt. sz. alatt.
- ↑ 1915 A galgóczi m. kir. állami polgári fiú- és leányiskola értesítője az 1915/1916-ik tanévről. Nyitra, 7, 13; 1916, 7, 9.
- ↑ 1919 Hivatalos Közlöny 27/ 28, 222.
- ↑ 1925 Hivatalos Közlöny 33/ 22, 286; Magyarország tiszti cím- és névtára 40, 320; 41, 312; 45, 403.
- ↑ 2004 Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14, 434; 2004 Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja. Szolnok, 74.
- ↑ Hivatalos Közlöny 1942, 30; 1943, 28.
- ↑ Hyross Ferenc 1944 (szerk.): Az Újpesti I. számú M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola Évkönyve az 1943-44. iskolai évről. Újpest, 7.
- ↑ Hyross Ferenc 1946 (szerk.): Az Újpesti I. számú Állami Polgári Fiúiskola Évkönyve az 1945-46. iskolai évről. Újpest, 3-4.
- ↑ Budapesti Hírlap 33/245, 18 (1913. október 16.)
- ↑ Vö. Néprajzi Múzeum, Ethnologiai Adattár 644. sz. kézirat
- ↑ 1918 Magyar Nyelvőr 47, 192, 246.
Források szerkesztés
- Rajsli Ilona 2004: Szinkovics Jenőről és a Magyar Nyelv 1913. évfolyamában megjelent adorjáni tájnyelvi gyűjtéséről
- 1935 Huszonöt év. In: A Szolnoki M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola Értesítője az 1934-35. tanévről. Szolnok, 3-4.