A nyersanyagok és más természeti adottságok intenzív hasznosítása révén Szlovénia alapvetően mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá vált. Ennek köszönhető, hogy a volt szocialista országok népei közül a szlovének életszínvonala a legmagasabb.

Általános adatok szerkesztés

  • A GDP (bruttó hazai termék) 54,24 milliárd USD (2018), ebből a szolgáltatás 65,9%, az ipar 32,2%, a mezőgazdaság pedig 1,8%-ot tesz ki.[1]
  • Az egy főre jutó GDP Szlovéniában 2017-ben 23 654 EUR volt. (Összehasonlításul az egy főre jutó magyar GDP 2017-ben 8,6%-os rekordnövekedés után 12 600 eurót ért el.[2]) 2018-ban a GDP 36 745 USD/fő (PPP)
  • A foglalkoztatottsági ráta 2018-ban 75,4%-os volt és a népesség csupán 4,4%-a munkanélküli. A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: mezőgazdaság 5,5%, ipar 31,2%, szolgáltatások 63,3%.

Mezőgazdaság szerkesztés

Mezőgazdasága kevésbé jelentős (a nemzeti össztermék 1,8%-át adta 2017-ben), és csak a népesség 6%-a él a mezőgazdaságból.[1] Szlovénia területének 15%-a áll művelés alatt. Ezt a kisparaszti gazdálkodás magas színvonala ellensúlyozza, így az ország élelmiszerigényének 84%-a belföldről elégíthető ki.

Állattenyésztésében a szarvasmarha-tenyésztés dominál.

A szántóföldi növénytermesztésben a búza és kukorica mellett a burgonya és cukorrépa elterjedt. A dombvidékeken szőlő, gyümölcs és komló termesztése jellemző.

Az ország területének nagy részét erdők borítják.

Bányászat szerkesztés

Szlovénia ásványi kincsekben gazdag, melyek közül a szén, a vasérc, az ólom, a cink, a higany és a bauxit a leggyakoribb. A Zalai-dombság folytatásában némi olajat is találtak. Legnagyobb barnaszénbányái: Trbovlje, Zagorje. Világhírű, Európában legnagyobb higanybányáját Idrijánál már 1490 óta használják. A legszámottevőbb ólomtermelés Mežica bányájában történik.

Ipar szerkesztés

Legfontosabb iparága a fémfeldolgozás (elektronika, távközlés, műszergyártás, járműipar). A vegyiparból a gyógyszergyártás, a kohászatból az alumíniumkohászat emelhető ki (Kidričevo).

Külkereskedelem szerkesztés

Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb exportőrök: a Renault Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.

Főbb kereskedelmi partnerek 2018-ban:[3]

Idegenforgalom szerkesztés

Források szerkesztés

  • Probáld Ferenc: A Jugoszláv utódállamok. Szlovénia. In: U.ő (szerk.): Európa regionális földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 450-451. ISBN 963 18 5945 2
  • Szlovénia gazdasága

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Economy of Slovenia - Wikipedia (angol nyelven). en.m.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  2. http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nama_10_pc&lang=en
  3. Economy of Slovenia - Wikipedia (angol nyelven). en.m.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)

További információk szerkesztés

"http://gis.stat.si/index.php?id=177&idl=273&tag=2728&cba=0.5,0.9,1,4.9,5,9.9,10,60.9&c=FEF0D9,FDCC8A,FC8D59,D7301F&o=0.8&lang=sl&t=roadmap&z=9&lat=46.119944&lng=14.81533300000001&show_west=1&iframe=1 Szlovénia statisztikai régióinak interaktív térképe, különböző mutatók, különböző évek elemzése, szlovén nyelven

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés