Főmenü megnyitása

Szobota István (Budapest, 19111994) festőművész, grafikus, karikaturista.

Szobota István
festőművész, grafikus, karikaturista
festőművész, grafikus, karikaturista
Született1911 - 1994
Budapest
Meghalt1994 (82-83 évesen)
Nemzetisége magyar Magyarország
Stílusa realista, naturalista
Iskolái elemi-polgári, gimnáziumm
Mestere(i) Autodidakta
Aki(k)re hatott Gergely Árpád festő,

ÉletútjaSzerkesztés

 
Téli jelenet

1911-ben született Budapesten. A középiskola után Párizsba utazott tanulni. Közben Tuniszban is eltöltött egy pár hónapot, de valószínűleg megélhetési problémák miatt egy év után hazajött. Ekkor behívták katonának. A második világháború kitörése után az orosz frontra irányították. Amikor az alakulata megsemmisült, visszaindult Magyarországra. 1943-ban Kolozsváron telepedett le, megnősült.

 
Mocsaras táj

1944-ben megszületett az első gyermeke, majd 1949-ben a második. Kolozsváron a Világosság nevű magyar újságnál volt rajzoló-karikaturista, többnyire politikai témájú munkái voltak. Emellett festett is, a képeket vidéken próbálta eladni.

1949-ben, amikor a román állam az állampolgári státuszokat rendezte, felszólították, hogy vegye fel a román állampolgárságot, de mivel ő ezt megtagadta, ezért egyik éjjel elvitték. Családja három hónap múlva kapott tőle levelet, amikor már Pesten volt. Leírta, hogy levitték a román-magyar határra, és egyszerűen átlökték Magyarországra, iratok nélkül. Elkapták, és Debrecenben az ÁVÓ-n három napig verték, mert azt hitték, hogy kém, azután elengedték. Családja csak évek múlva tudott utána jönni Pestre.

Zamárdiba 1956 tavaszán költözött, amikor a szülei elhunytak. Itt eleinte elég sokat nélkülözött, majd sikerült egy német, osztrák, olasz, holland vevőkört kialakítania. Itt került jó baráti kapcsolatba Gergely Árpád festővel, aki a vadaszatról és a vadállatokról szóló képeit az ő instrukciói alapján kezdte festeni. Zamárdiból elköltözött Sopronba, még itt is alkotott, de már korántsem annyit, mint Zamárdiban. 1994-ben hunyt el.

Magányos „kan” volt, nem tartozott semmiféle klikkhez, társasághoz, a Képzőművészeti Alapot meg kifejezetten gyűlölte a kommunista rendszerrel együtt.

Helye a festészetbenSzerkesztés

 
Erdei jelenet
 
Vadász ebek
 
Vadászat
 
Vaddisznó fej
 
Erdei jelenet 2.
 
Kacsa - vázlat

Szobota István autodidakta festőművész, grafikus és karikaturista volt. Természethű vadászképei, csendéletei[halott link], portréi[halott link] gyorsan gazdára találtak. Jelentős külföldi és hazai vevőkörrel rendelkezett, ezért számos festménye található Európai és hazai vadászházakban. Idehaza négy nagyméretű olaj festménye látható a Somogyi Erdőgazdaság, Aliréti vadászházában "állandó kiállítás"-ként, méltó körülmények között.

KOCSIS KATALIN: Szobota István művészete

Szobota István festészetében minden motívum, tárgyi részlet egyformán fontos volt. A templomban imádkozó parasztasszonyok vagy a vadászok ruhájának minden részletét, csatját, gombját vagy az állatok bundájának tollazatának minden részletét nagy precizitással jelenítette meg. A természetesség érzékeltetésére fényképszerű részletezés a szerkesztésben a mikroszkopikus pontosság az elnagyolt kompozícióval társul. Az elmúlt századok festői közül nagyon sokat – köztük Szobota Istvánt is - a mindent „leírni” akarás, szükségképp a realizmus útjáról a naturalizmus felé sodort.

A képzőművészetben a naturalizmus alatt (natura=természet) alkotói módszert és stílust is értünk, melynek célja a természeti kép, esemény aprólékos részletekig való hű visszaadása. Ez az irányzat is a 19. század közepén bontakozott ki, az 1850-es évektől - hasonlóan a realizmushoz. A realizmus szemléletét gondolja tovább, nagy részben társadalomkritikai célzattal (például Zola dokumentalista, társadalmi igazságtalanságokat leplez le, illetve Szobota, újságban megjelent karikatúrái és cikkei szintén többnyire politikai témájúak voltak). Aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásuk nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélünk. A szinte fényképszerűen aprólékos, felnagyító ábrázolás; addig tabunak számító témák felmutatása; az átöröklés, a környezet által meghatározott ember szenvtelen, köznapi, esetleg vulgáris, közönséges nyelvű ábrázolása

Szobota István mellett 1911-1994, igazán rangos magyar követői a realizmusnak Munkácsy Mihály (1844-1900) és Szinyei Merse Pál (1845-1920)

Erdei jelenet 2.

Erdei Jelenet 2. c. képe tipikus példája művészetének. Erdei jelenetet ábrázol, ahol egy róka sikeres vadászata eredményeként zsákmányát - egy fácán kakast – eszik, tart a szájában. A kép alkotásában mind a realista, mind a naturalista irányzatok ismertetői felfedezhetők. Realista vonások: - valóságos cselekményt ábrázol, a mindennapi életünk része, az adott faj fennmaradásához szükséges, - mindent objektíven látat (realistán), a maga természetes valóságában – nem finomít, magasztal a cselekményen. A kép naturalista vonásai: - a kép szinte fényképszerű pontosságú, minden részlet kidolgozott, a legapróbb részlet is ugyanolyan fontos és kidolgozott, mint a központi elemek - a téma bár hétköznapi, de nem idillikus, magasztos, hanem agresszív, riasztó, az állatot, mint biológiai lényt mutatja be – az ösztönt tárja a néző elé. Pszichológiai nézőpontok szerint a kép: - Érzelmi-hangulati tónusa feszült, hideg. Az érzelmeket egy az egyben tükrözi, nem absztrahálja, gazdag érzelmi világ jellemzi. - Intuitív elemzését tekintve nem beszélhetünk igazán mögöttes tartalomról, „aha-élményről”, hiszen az ábrázolás valósághű, egy az egyben látatja a mondanivalót. Mégis megállapíthatjuk, hogy o mozgásképére jellemző az izgatottság, gátlástalanság, élénkség, o formaképe egyéni, megformált, riasztó, o térkitöltése erőteljes, meggondolt, természetes. - A kép a formahangsúlyos – az egészen apró „jelentéktelen” dolgoknak is ugyanolyan figyelmet és fontosságot szentel, mint a kép lényeges, központi elemének – aprólékos kidolgozottságú. - Színdominanciája által hangsúlyozza a térhatást és az érzelmi-hangulati tónust. - Az alkotó bár kitölti az egész teret, de a kép lényeges mondanivalóját középre helyezi – a spontán figyelmi fókusz is itt található. - A fény szemből érkezik amivel kiemeli a kép középső részét, így a kép figyelmi fókusza a kép közepén lévő fácánt fogó rókára irányul. - A háttérben a fények sötétebbek, a színek elmosottak, gyengébb tónusúak, amivel szinté a segíti a figyelmi fókuszra terelni a szemet, illetve a térhatás elérésében is fontos jelentőségű – egyben ezzel le is zárja a teret. - A színeken és fényeken kívül az ábrázolási mód is kifejezi a tér sűrűségét - nyitottságát, illetve az ecsetvonások erős nyomatéka és határozott vonalvezetése szintén a központi mondanivalóra tereli figyelmünk, míg a háttér (ami kiemeli a középpontot) gyengébb nyomatékú és elmosottak a határvonalai.

Összességében elmondhatjuk a képben egyaránt fellelhetők a realizmus és a naturalizmus jellemvonásai, Szobota egyéni festészeti stílusával fűszerezve. A képen érezhető a természet szeretete a maga nyers valóságában.

HATVAN, 2011. június 30.

Képei a következő portálokon láthatókSzerkesztés

The world's largest artist, artwork and museum database - https://web.archive.org/web/20110319231308/http://www.terminartors.com/artistprofile/Szobota_Istvan

Szobota István (1911-1994) - http://szobota-istvan.festmenyvetel.hu/alkoto/index/Szobota_Istvan[halott link]

OnlineAukcio - Szobota István festményei - http://onlineaukcio.com/alkotok/list/szobota-istvan[halott link]

HungArt - Szobota István (1911 - 1994) - http://szobota-istvan.hung-art.com/