Szojuz T–10–1
| Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Szojuz T–10–1 a Szaljut–7 űrállomásra készült személyzetet szállítani, lecserélni az elöregedett Szojuz T–9 űrhajót.
| Szojuz T–10–1 | |
 | |
| Ország | Szovjetunió |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Gyártó | RKK Enyergija |
| Típus |
|
| Indítás dátuma | 1983. szeptember 26. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér |
| Hordozórakéta | Szojuz–U |
| Tömeg | 6850 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küldetés Szerkesztés
A Szojuz T–10 űrhajót 1983. szeptember 26-án Bajkonuri űrrepülőtér, a Gagarin-indítóállásából (SZK–1) tervezték indítani. A Szojuz–U hordozórakéta indítását követően az egyik hajtómű gázgenerátorához vezető üzemanyagcsőben lévő szelep meghibásodása miatt tűz keletkezett, ami gyorsan terjedve a rakéta robbanásához vezetett. A robbanás előtti pillanatokban a 12. másodpercben beindították a rakéta orrában felszerelt mentőrakétát. A sikeresen végrehajtott mentés során az űrhajósokra 13-16 g, azaz 137–167 m/s² gyorsulás hatott 5 másodpercen keresztül. A mentőrakéta eltávolodását követő 2 másodpercben felrobbant a hordozórakéta. A személyzet 4 kilométerrel a robbanás helyétől a leszálló modulban, ejtőernyővel ért Földet. A mentőrepülés 5 percig és 30 másodpercig tartott. Az űrhajósokat részletes orvosi vizsgálatnak vetették alá, de sérülést, károsodást nem állapítottak meg. A kilövőállomásnál keletkezett tüzet a tűzoltók, a vegyi mentesítők 20 óra megfeszített munkával tudták kármentesíteni.
A Szojuz-program során a Szojuz–10–1 indítását megelőzően csak egyszer, a Szojuz–18A startjánál volt szükség a mentőrakéta használatára.
Személyzet Szerkesztés
- Vlagyimir Georgijevics Tyitov parancsnok
- Gennagyij Mihajlovics Sztrekalov kutató-pilóta
Források Szerkesztés
- Nemzetközi adatok.[forrás?]
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
