Főmenü megnyitása

A szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén. Számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és elismert kisebbséget alkotnak Németországban. A középkorban a szorbokat a szomszédságukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv, a szorb, nyugati szláv nyelv, melyet fel lehet osztani felső szorbra (hornjoserbšćina) és alsó szorbra (dolnoserbšćina). A felső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.

Szorbok
Szorb zászló
Szorb zászló
Teljes lélekszám
Németország kb. 60 000[1]-70 000[2]
• 40 000 felsőszorb
• 20 000 alsószorb
Vallások
római katolikus, evangélikus
Rokon népcsoportok
szlávok
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.
A szorbok elterjedése
Szorb ünnepi népviselet

ElterjedésükSzerkesztés

A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitzban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) és Hoyerswerda (Wojerecy) közelében, a többiek pedig a brandenburgi Niederlausitzban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.

Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felső, a másik alsó szorb oktatási nyelvvel.

Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutatóintézetből (Institut za serbski ludospyt) alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK-időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül, ami ma is működik.

A Domowina (melynek a jelentése haza vagy szülőföld), a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet, melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvodákban és iskolákban.

Szorb zászlóSzerkesztés

A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országé, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.

Szorb nyelvSzerkesztés

Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén éltek, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó és felső szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső szorbra a felső szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó szorbra a Brandenburgban használt alsó szász nyelvjárások hatnak.

Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a cseh nyelv hatott. Brandenburghoz legközelebb Lengyelország fekszik, ezért az alsó szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban Nikolaus Jakubitza laubnitzi lelkész lefordította az Újtestamentumot alsó-szorbra 1548-ban, de nyomtatásban csak Johann Gottlieb Fabricius fordítása jelent meg 1709-ben. Ezzel párhuzamosan készült el Michael Frentzel felső-szorb fordítása is 1706-ban. A két Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek vetette meg az alapját és ezek külön úton fejlődtek tovább.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Catherine Hickley. Germany's Sorb Minority Fights to Save Villages From Vattenfall. Bloomberg. December 18, 2007.
  2. Sorbs of East Germany. faqs.org. (Hozzáférés: 2015. március 18.)

További információkSzerkesztés