Bautzen

német város

Bautzen (Loudspeaker.svg kiejtése, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 39.087 (2008). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.

Bautzen (Budyšin)
City Bautzen Germany 104.JPG
Bautzen címere
Bautzen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Kerület Drezda
Járás szabad város
Alapítás éve1002
Polgármester Christian Schramm (CDU)
Irányítószám 02625
Körzethívószám
  • 03591
  • 035935
Rendszám BZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség39 087 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség1532 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület66,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bautzen (Németország)
Bautzen
Bautzen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″
Bautzen (Szászország)
Bautzen
Bautzen
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Bautzen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

  Lengyelország 1002–1032
  Meisseni őrgrófság 1032-1253
  Brandenburg 1253-1319
  Cseh Királyság 1319–1469
  Magyar Királyság 1469–1490
  Cseh Királyság 1490–1635
  Szászország 1635–1697
  LengyelországSzászország 1697–1763
  Szászország 1763–1871
 -> ->  Németország 1871–1945
  Németország szövetséges megszállása 1945–1949
  Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
  Németország 1990–

Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott. 1479 és 1490 között Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolatát Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában helyezték el. Bautzen a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.

A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.

A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.

KultúraSzerkesztés

Múzeumok:

  • Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
  • Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej BudyšinSzorb múzeum
  • Domschatzkammer St. Petri
  • Alte Wasserkunst
  • Gedenkstätte Bautzen

Színházak:

 
Német-szorb Népszínház
  • Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
  • Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

FotótárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.