Zittau (csehül Žitava, lengyelül Żytawa) város Németországban, Szászországban.

Zittau
Zittau Panorama.jpg
Zittau címere
Zittau címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Szászország
Kerület Drezda
Járás Görlitz
Alapítás éve1230
Polgármester Arnd Voigt
Irányítószám 02763
Körzethívószám
  • 03583
  • 035843
Rendszám ZI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 381 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség448 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület66,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zittau (Németország)
Zittau
Zittau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′Koordináták: é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′
Zittau (Szászország)
Zittau
Zittau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Görlitz térképén
Elhelyezkedése Görlitz térképén
Zittau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zittau témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

Németország délkeleti csücskében, német-lengyel-cseh hármashatár közelében találgató. A Nyugati-Szudétákban, a Luzsicei-hegységtől északra, a Zittaui-medencében, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.

TörténeteSzerkesztés

 
Városháza, előtérben a Mars-kút

A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi útvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.

1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A 15. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a 17. és 18. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.

1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.

Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.

A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A fogvatartottaka a Phänomen Werke Gustav Hiller autógyárban dolgoztatták. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.

VárosrészekSzerkesztés

A város 5 részre oszlik

  • Centrum (az óváros)
  • Zittau-Dél
  • Zittau-Észak
  • Zittau-Kelet
  • Zittau-Nyugat

A városhoz 8 szomszédos falu tartozik.

 
Zittau városrészei
  • Dittelsdorf
  • Drausendorf
  • Eichgraben
  • Hartau
  • Hirschfelde (és Rosenthal)
  • Pethau
  • Schlegel (és Burkersdorf)
  • Wittgendorf

1945-ig a városhoz tartozott még Großporitsch (lengyelül Porajów) falu, ami a határváltozás után ma a lengyelországi Bogatynia (németül Reichenau) község része.

LátnivalókSzerkesztés

  • Alt-Zittau - a belváros
  • Takácsok temploma (Weberkirche) - 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
  • Johanniskirche - a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
  • Városháza - 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
  • Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom - a 13. században kezdték el építeni, de csak a 15. században fejezték be, tornya 70 m magas
  • Sóház (Marstall) - 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítottak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
  • Kereszt-templom - a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
  • Szent Mária-templom - 1890-ben épült, tornya 71 m magas
  • Miasszonyunk temploma - 1572-ben épült
  • Szent Jakab-ispotálytemplom - 1303-ban említik először
  • Városi Múzeum - az épület 1854-ben épült
  • A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
  • Bor-liget (Weinau) - a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
  • A 4000 virágból álló óra - 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
  • Zöld-kút - 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
  • Mars-kút - 1585-ben épült homokkőből
  • Hattyú-kút - 1710-ben épült
  • Herkules-kút - 1708-ban épült
  • Szamaritánus-kút - 1679-ből származik

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés