Szozomenosz
Szalminiosz Hermiasz Szozomenosz, általánosan elterjedt nevén Szozomenosz, olykor Szodzomenosz[1] (ógörögül: Σωζομενός, latinul: Sozomenus), (400 körül – 450 körül) görög egyháztörténetíró.
| Szozomenosz | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 400 körül Betelia |
| Elhunyt | 450 körül |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | görög |
| Iskolái | law school of Berytus |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | egyháztörténet |
| Jelentős munkái | Egyháztörténet |
Műve szerkesztés
9 könyvből álló Egyháztörténetében a 325-től 425-ig[1] terjedő korszakot dolgozta fel, erősen felhasználva Szókratész Szkholasztikosz hasonló munkáját.[2] Szókratészhoz viszonítva sok új dokumentumot dolgozott bele művébe, ugyanakkor kevésbé kritikusan járt el. Művében a klasszikus historiográfia szabályait igyekezett követni.[1] Szozomenosz Egyháztörténetét először Stephanus nyomtatta ki (Párizs, 1541) Szókratész Szkholasztikosz művével együtt.[2] Magyar nyelvű kiadása nincsen.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
