A sztöchiometria a kémiának az a része, amely a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik. A sztöchiometriához tartozik a kémiai anyagok sűrűségének, moláris tömegének és térfogatának, olvadás- és forráspontjának stb. kiszámítása is. (A sztöchiometria elnevezés a görög sztoicheión = alapanyag és metron = mérték szavakból származik.)

Amennyiben az egymással reakcióba lépő anyagok (kiindulási anyagok) a kémiai egyenletben feltüntetett mennyiségi arányban vannak jelen, akkor sztöchiometrikus mennyiségekről beszélünk. Sztöchiometrikus mennyiségben tartalmazza például a durranógáz a hidrogént és az oxigént, hiszen a durranógázban a hidrogén és az oxigén anyagmennyiség-aránya 2:1, pontosan annyi, mint amennyi a két gáz reakcióját leíró kémiai egyenletben ().[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Okostankönyv (magyar nyelven). www.nkp.hu. (Hozzáférés: 2021. május 24.)