Sztibol
vegyület
| Sztibol | |||
 A sztibol vázképlete a hidrogénatom feltüntetésével | |||
| IUPAC-név | 1H-Sztibol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 288-04-0 | ||
| |||
| InChIKey | BTXJFXLZTKRZGF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H5Sb | ||
| Moláris tömeg | 174,84 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A sztibol hipotetikus szerves heterociklusos vegyület. Öttagú gyűrűjét négy szénatom és egy antimonatom alkotja. Analóg a pirrollal, csak a nitrogén helyett antimon van benne. Szubsztituált származékai a sztibolok.
A 2,5-dimetil-1-fenil-1H-sztibolt 1,1-dibutil-2,5-dimetilsztannol és diklórfenilsztibin reakciójával lehet előállítani.[1] A sztibol felhasználásával a ferrocénhoz hasonló szendvicsvegyületek állíthatók elő.[2]
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Stibole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ J.I.G. Cadogan, S.V. Ley, G. Pattenden, R.A. Raphael, C.W. Rees, ed., Dictionary of Organic Compounds, vol. 3 (6 ed.), Chapman & Hall, pp. 2710, ISBN 978-0-412-54090-5, <https://books.google.com/books?id=C3Uo1co4Wv0C&pg=PA2710>. Hozzáférés ideje: 2010-03-04
- ↑ A.R. Katritzky, Otto Meth-Cohn, C.W. Rees, ed., Comprehensive Organic Functional Group Transformations, vol. 4, Elsevier, pp. 1038–1040, ISBN 978-0-08-042325-8, <https://books.google.com/books?id=0RQEsfYCuBcC&pg=PA1038>. Hozzáférés ideje: 2010-03-04