Sztojanovits Jenő

(1864–1919) zeneszerző, zenepedagógus, karnagy

Sztojanovits Jenő (Pest, 1864. április 4.Budapest, 1919. január 28.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, karnagy.

Sztojanovits Jenő
Életrajzi adatok
Született1864. április 4.
Pest
Elhunyt1919. január 28. (54 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiSztojanovits Adrienne
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységorgonista, karnagy,
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztojanovits Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Elméleti és gyakorlati harmónium-iskola
Az opera 1898-ból

Élete szerkesztés

Zenei tehetsége korán megmutatkozott, 12 éves korában már az egyetemi templom orgonistája volt. Ekkor végezte zenei tanulmányait is Bellovics Imre vezetése alatt. A gimnáziumot és az orvosi egyetemet Budapesten végezte.

1888. április 7-én került színre a Népszínházban háromfelvonásos operettje a Peking rózsája, 1891-ben Steiger Lajossal közösen írt egyfelvonásos balettje, az Új Romeo, 1892-ben Csárdás című háromfelvonásos balettje az Operaházban. A balett érdeme az, hogy ebben hallotta a közönség a 200 éves régi magyar zenei emlékeket modern instrumentációban és látta meg a maga eredeti formájában a híres palotás és egyéb régi magyar táncokat. 1893-ban került színre a Népszínházban Kis molnárné című háromfelvonásos operettje, 1894-ben a Magyar Királyi Operaházban Tous les trois című egyfelvonásos balettje és a ugyanott előadták 1898. március 27-én Ninon című kétfelvonásos operáját. A Portugal című operája 1905 elején került színre; A tigris, víg dalmű egy felvonásban, Berger Richard szövegére írta és 1905. november 14-én került színre a magyar operaházban.

Volt polgári iskolai énektanár és belső munkatársa, illetve zenereferense az Egyetértésnek (nyolc évig), a Pesti Hírlapnak (két évig), segédszerkesztője a Magyarországnak (egy évig), a Pesti Naplónak (egy évig), felelős szerkesztője a Magyar Szónak (egy évig) és a Székesfejérvár és Vidékének (egy évig).

A Szent István-bazilika és a Mátyás-templom karnagya is volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található, a Nemzeti Sírkert része. (5, N/A, 1, 529)[1]

Művei szerkesztés

Elméleti és gyakorlati harmónium-iskola: A modern harmoniumjáték művészetének szemléltető módszeres vezérfonala: Zeneiskolák és tanítóképző-intézetek részére, különösen magántanulásra. 2., részben javított és teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, Rozsnyai Károly, [1918.]

Balett szerkesztés

Operett szerkesztés

  • Peking rózsája
  • Kis molnárné
  • A kis kofa
  • Csókkirály
  • Lengyel legionárius
  • Karikagyűrű
  • A Portugál
  • Papa lánya
  • Tanácsos úr menyasszonya
  • A sziámi herceg

Dalmű szerkesztés

  • Ninon
  • A tigris
  • Otello mesél

Források szerkesztés

  1. Nemzeti Örökség Intézete. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

További információk szerkesztés