Főmenü megnyitása

A táppénz a betegség szociális kockázatát enyhítő biztosítási típusú, azaz kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a jövedelemkiesését hivatott pótolni a keresőképtelenség időtartama alatt.

A táppénz hatályos magyar szabályozását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet tartalmazza.

JogosultságSzerkesztés

A táppénz annak jár, aki a keresőképtelensége bekövetkezésekor biztosított volt vagy a biztosítás megszűnése utáni első, második vagy harmadik napon vált keresőképtelenné.

A jogosultság három konjunktív feltétele tehát:

  • a biztosítotti jogviszony
  • a keresőképtelenség ténye, illetve ennek orvosi igazolása
  • a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése.[1][2]

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a táppénz, ha nincsen jövedelemkiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia, azaz nem jár táppénz:

  • a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a jogosult a teljes keresetét megkapja.

IgényléseSzerkesztés

A táppénz iránti igényt

  • foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál,
  • ha munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál,
  • egyéni vállalkozó esetén írásban[3] a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.[4]

Táppénzt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.[4]

ÖsszegeSzerkesztés

A táppénz alapja a naptári napi átlagkereset. A napi átlagkereset megállapítása során külön-külön kell figyelembe venni a rendszeres jövedelem és a nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát.

A táppénz összege a jövedelem napi átlagának 50%-a, illetve 60%-a - attól függően, hogy a biztosított milyen hosszú előzetes, folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik a keresőképtelenség bekövetkezésekor, illetve hogy fekvőbeteg-intézeti ápolás idejére történik-e a táppénz folyósítása. A táppénz mértéke akkor lesz a magasabb 60%-ban megállapítva, ha a biztosított legalább 2 éves, folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezett és nem fekvőbeteg-intézeti ápolás idejére folyósítják neki a táppénzt.[5]

A táppénzből a jogszabály szerint (adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni.

FolyósításaSzerkesztés

A táppénz iránti igényt

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
  • egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.

A táppénzt havonta utólag folyósítják az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással. A kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig folyósít.[6]

Választás a különböző ellátások közöttSzerkesztés

A jogszabályi feltételek fennállása esetén az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

is fennáll a jogosultság, az igénylő - választása szerint - csak az egyik ellátást veheti igénybe.[7]

A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.

StatisztikaSzerkesztés

Év A táppénzre jogosultak száma (fő=esetszám) Táppénzkiadás (ezer Ft) A gyermekápolási táppénzkiadás összege (ezer Ft) A baleseti (ÜB+F) táppénzkiadás összege (ezer Ft)[8]
2006 3 523 100 93 879 488 3 188 582 6 741 845
2007 3 520 100 91 411 692 3 079 409 6 289 328
2008 3 478 000 97 860 149 3 480 909 6 892 171
2009 3 412 713 101 570 914 3 602 471 6 846 177
2010 3 472 860 74 138 324 2 691 405 7 064 420
2011 3 511 070 60 500 647 2 505 292 6 167 385

HivatkozásokSzerkesztés

  • Hajdú József, Homicskó Árpád (editors): Szociális jog II., Patrocinium, Budapest, 2010, ISBN 978-963-89051-9-2
  • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18-19.§§
  2. Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 48-58. old.
  3. „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon.
  4. a b Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 67. old.
  5. Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 65. old.
  6. Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 68. old.
  7. Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
  8. Forrás: KSH