Távérzékelés alatt összefoglalóan azokat az adatgyűjtési és feldolgozási eljárásokat értjük, melynek során tárgyakról, területekről és jelenségekről, különböző módszerekkel, eszközökkel és távolságból, közvetve, azok érintése nélkül gyűjtünk és rögzítünk adatokat. A távérzékelés fogalma kiterjed az adatok feldolgozási folyamatára is, amellyel azokat értelmezzük, elemezzük, mérjük, ilyen módon nyerve az adatokból információkat.[1]

Távérzékelés passzív és aktív rendszerrel
Távérzékelés passzív és aktív rendszerrel

Bár ennek a definíciónak teljes egészében megfelel a fotogrammetria fogalma is, mégis a távérzékelés szót először a földfelszínt pásztázó vagy fényképező műholdakra szerelt berendezések munkába állítása kapcsán kezdtük használni, és csak ezután terjesztettük ki a rokon adat-felvételezési technikákra is.[2]

Csoportosítása szerkesztés

Érzékelés magassága szerint szerkesztés

  • Űr távérzékelésnek hívjuk az olyan adatgyűjtést, ami a világűrből, nagy magasságból történik. Ekkor a hordozó eszköz lehet műhold vagy űrállomás.
  • Légi távérzékelésnek hívjuk azt, amikor a hordozó valamilyen repülő eszköz. Ilyen lehet repülő, helikopter, ballon, de ide lehet sorolni a sárkányrepülőt, UAV-t (drónt), sőt bármilyen eszközt, ami képes repülésre.
  • Földi távérzékelésnek hívjuk azt, amikor a távérzékelő eszköz a földön, állványon vagy darun helyezkedik el. Ide soroljuk azt az adatgyűjtést is, ami a föld vagy víz alatt történik.

Energiaforrások alapján szerkesztés

  • Aktív rendszerek: Olyan rendszerek, amik a saját maguk által kibocsájtott jelek visszaverődéseit érzékelik. Ilyen rendszer a radar vagy egy lézerszkenner.
  • Passzív rendszerek: Aktív jeleket nem sugároznak, a Nap vagy a felszín által kibocsájtott sugárzásokat érzékelik.

Hullámhossz alapján szerkesztés

Bármely elektromágneses sugárzás érzékelhető, amit átenged a Föld légköre. Néhány ezek közül:

Adatmennyiség alapján szerkesztés

Azt a hullámhossz-tartományt, ahol egyszerre érzékelünk, csatornának hívjuk. Ezek mennyisége alapján megkülönböztetünk egy- és többcsatornás rendszereket. Ahol 4 vagy annál több csatornán érzékelünk, azt multispektrális távérzékelésnek,[3] hiperspektrálisnak pedig akkor nevezzük, amikor (a felszínről) több száz (csatornán) regisztrált képet gyűjtünk egymással érintkező, spektrális sávban, úgy, hogy minden pixel radiancia spektrumát tudjuk levezetni.[4][5]

Példa ilyen rendszerekre:

  • 1 csatornás felvétel egy fekete-fehér fénykép.
  • 3 csatornás felvétel egy színes fénykép.
  • Multispektrális felvétel a LANDSAT program keretében készített műholdfelvétel. Ennek legfrissebb tagja a Landsat 9 műhold.[6]

Alkalmazása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés