Főmenü megnyitása

Tóth Éva (költő)

magyar költő, műfordító, esszéíró

Tóth Éva (Debrecen, 1939. január 30.2017. december 15.) magyar költő, műfordító, esszéista.

Tóth Éva
A Szép versek antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréja
Csigó László felvétele
Született 1939. január 30.
Debrecen
Elhunyt 2017. december 15.[1] (78 évesen)
Állampolgársága magyar
Házastársa Ambrus Gábor (1964–2017)
Gyermekei egy gyermek:
Gergely (1966–)
SzüleiTóth Endre
Fehértói Piroska
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1957–1962)
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajok esszé, vers
Alkotói évei 1977–2017
Első műve Egyetlen értelem (versek, 1977)

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Tóth Endre (1914–2011) és Fehértói Piroska voltak. 1957-1962 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1962-1967 között tanár volt. 1967-1968 között a Magyar Rádió munkatársa volt. 1968-ban elvégezte az ELTE BTK spanyol szakát is. 1971-1983 között a Corvina Könyvkiadó szerkesztője és főszerkesztője volt. 1984–1990 között[2] az Új Tükör világirodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1990-1992 között az Írószövetség külügyi titkára és az elnökség tagja volt, 1995 óta választmányi tagja. 1990-1992 között a Fordítók Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja, a versfordítói szakosztály társelnöke volt. 1992-1993 között a Georgia Egyetem (USA) Fulbright vendégprofesszora volt. 1992-2002 között, valamint 2007 óta a költői szakosztály vezetőségi tagja. 1993 óta a Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja, 1994 óta alelnöke, 1995-től a Nemzetközi PEN Club fordítási és nyelvi jogi bizottságának tagja. 1995-2004 között a Magyar Latinamerikanisták Társaságának tagja volt. 1995 óta a Nemzetközi Madách Társaság alelnöke. 1995 óta a Móricz Zsigmond Társaság vezetőségi tagja. 1995-2005 között, valamint 2007 óta a műfordító szakosztály vezetőségi tagja. 1998 óta a Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja.

MagánéleteSzerkesztés

1964-ben házasságot kötött Ambrus Gábor (1936-) vegyészmérnökkel. Egy fiuk született: Gergely (1966).

MunkásságaSzerkesztés

A népi-nemzeti költészet emblematikus alakjának számít.[3] Emlékvers című költeményét (1999) tizenhét nyelvre fordították le. A Nemzetközi PEN Club nyelvi jogi és fordítási bizottságának tagjaként részt vett a Nyelvi jogok egyetemes nyilatkozatának kidolgozásában.[4]

MűveiSzerkesztés

  • Egyetlen értelem (versek, 1977)
  • Hóhatár (versek, 1982)
  • Kámfor Benedek (gyermekversek, 1986)
  • Wanted (versek, 1992)
  • Emlékvers (1999)
  • Az eltaposott pillanat (válogatott és új versek, 2000)
  • Táguló körök (tanulmánykötet, 2005)
  • Emlékvers 17 nyelven; 2. bőv. kiad.; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2006
  • Róza-kert; Littera Nova, Bp., 2010 (Sophie könyvek)
  • Tóth Éva legszebb versei; vál., utószó Szörényi László; AB-art, Bratislava [Pozsony], 2012
  • Szendrey Júlia emlékkönyv; szerk. Tóth Éva, Lukács Gábor; Georgikon Alapítvány–Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2012 (Georgikon kiskönyvtár)

MűfordításaiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. MTI: Meghalt Tóth Éva költő. Origo, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  2. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Tóth Éva köszöntése, Magyar Nemzet, 2009. február 5. [2009. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  4. Napút 2008/10., 21-22 p.
  5. Csokonai-díj. csokonaitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2016. május 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1