Tóth Béla (szobrász)

(1941–2022) szobrász- és éremművész

Tóth Béla (Budapest, 1941. január 23.Csongrád, 2022. január 18.) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, „a lovak szobrásza”.

Tóth Béla
Született1941. január 23.[1]
Budapest
Elhunyt2022. január 18. (80 évesen)
Csongrád
Állampolgárságamagyar
HázastársaTakács Erika
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (–1966)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (2021)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Édesapja Id. Tóth Béla öttusa- és lovassport mesteredző.

Tóth Béla a lovakkal már gyerekkorában életre szóló barátságot kötött. Gyermekkorától szenvedélyesen rajzolt állatokat, főleg lovakat. Több országos és nemzetközi díjugrató versenyen győzött, illetve állt dobogóra: országos ifjúsági díjugrató bajnokságot kétszer, mén derbyt négyszer, ugróderbit kétszer, ifjúságiként országos felnőtt MEDOSZ-bajnokságot két alkalommal nyert. 1957-ben megnyerte az országos ifjúsági díjugrató bajnokságot, amit akkor Csongrádon rendeztek. A lovak közelsége a későbbiekben fontos szerepet kapott művészi fejlődésében.

Tanulmányait Budapesten végezte, szakmai elismerései és jeles munkái 1979-ig oda kötődnek. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Szabó Iván szobrászművész tanítványa, később Somogyi József, Pátzay Pál szobrászművészek és Barcsay Jenő anatómiaprofesszor voltak a mesterei.

1967-től a Művészeti Alap, a mai Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1969-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. 1976–1982 között a Budapesti Művészeti Szakközépiskola szobrász tanára volt.

A művész 1980 óta Csongrádon élt feleségével, Takács Erikával. Két lánya és egy fia Dávid született, utóbbi szintén szobrász.

2022. január 18-án hunyt el Csongrádon. Temetését református szertartás szerint tartották 2022. február 10-én a Fiumei Úti Sírkertben, ahol édesapja mellé temették.

Köztéri szobrai szerkesztés

  • Végvári vitéz (Gyula) – 1974
  • Kincsem (Budapest) – 1977
  • Kubikos (Csongrád) – 1979
  • Kőrösi Csoma Sándor (Budapest) – 1984
  • Petőfi Sándor (Szombathely) – 1987
  • Tatai Diana (Tata) – 1988
  • Zrínyi Miklós lovas szobra (Zalaegerszeg) – 1989
  • II. Világháború áldozatainak emlékműve (Csongrád) – 1992
  • Hidasi László-mellszobor (Gádoros) – 1993
  • II. világháborús emlékmű (Szegvár) – 1993
  • Feszty Árpád (Ópusztaszer) – 1995
  • Török Ignác (Gödöllő) – 1995
  • 1848–49-es diadalív (Gádoros) – 1999
  • II. András (Ópusztaszer) – 2001
  • Keleti Károly (Budakeszi) – 2001
  • Szent István lovasszobor (Csongrád) – 2001
  • Eszterházy József Antal lovasszobra (Tatabánya) – 2001
  • Öveges József mellszobra (Tata) – 2002
  • Hegedűs István (Budapest) – 2003
  • Tóth Béla (Budapest) – 2003
  • II. Rákóczi Ferenc (Oroszlány) – 2006
  • 1956-os emlékmű (Szeged) – 2006
  • IV. Béla-lovasszobor (Szeged) – 2010
  • Kincsem (Göd) – 2016

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 11.)

Források szerkesztés