Törökország űrkutatása

Törökország űrkutatása más nemzetekhez hasonlóan a technikai lehetőségek alkalmazására összpontosított. Az űrtechnológiát elsősorban katonai és államigazgatósági célokra (távközlés, térképészet, meteorológia) alkalmazták, majd folyamatosan lehetővé tették a polgári felhasználást (távközlés, meteorológia, oktatás).

Történelem

szerkesztés

Törökország (elsősorban) katonai és polgári űrkutatását állami szervezet, a Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács (Bilimsel Türkiye ve Teknik Arastirma Kuruma – TUBITAK) felügyeli, irányítja.

Együttműködés

szerkesztés
  • francia hordozóeszközzel emelték magasba az első sikeres török távközlési műholdat,
  • 2004. június 15-től van együttműködési megállapodása az Európai Űrügynökséggel (ESA),
  • több nemzetközi (katonai) együttműködést kötött műholdjai üzemeltetéséhez (vevő-, adattovábbító állomások),
  • Brazíliával kötött kétoldalú együttműködésben (öt munkacsoport) az űrkutatással kapcsolatos eredmények (indítóállomások, műholdak- és szolgáltatásuk, kommunikációs- és Föld megfigyelő űreszközök) adatainak cseréjére, értékelése. Törökország a vezetés és irányítás témakörében a katonai kommunikációra- és navigációra helyezi a hangsúlyt.
  • egy orosz hordozórakéta emelték pályára a BilSat–1-et, az első hazai tudományos űregységet,
  • az állami űrkutatás közeli- és távlati elképzelésének kialakítása,
    • távközlési (távoktatási) szükségletek megteremtése,
    • GPS navigáció széles körű alkalmazása,
    • természeti erőforrások feltérképezése,
    • meteorológiai adatszolgáltatás (katasztrófa előrejelzés),
  • összefogni, támogatni, nyilvántartani az egyetemi, intézményi bázisok, valamint a hazai ipar tudományos munkáit, fejlesztéseit,
  • elősegíteni a nemzetközi egy- és többoldalú kapcsolatokat, a hazai űrkutatás kibontakoztatása érdekében,
  • képviseletet biztosítani a nemzetközi szervezetekben,
  • kialakítani- és működtetni a hazai űrkutatás infrastruktúráját,