Töredék (film)

A Töredék Maár Gyula 2006-os filmje.

Töredék
2007-es magyar film
Rendező	Maár Gyula
Producer	Tarr Béla
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Maár Gyula
Főszerepben	Zsótér Sándor Trill Zsolt Törőcsik Mari Haumann Péter Cseh Anna Marie
Operatőr	Medvigy Gábor
Vágó	Hranitzky Ágnes
Jelmeztervező	Breckl János
Díszlettervező	Horváth Zoltán Sajber Judit
Gyártás
Gyártó	Duna Televízió Filmpartners TT Filmmûhely
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	86 perc
Forgalmazás
Bemutató	2007. december 13.
Korhatár	12 év
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A film

Alább a cselekmény részletei következnek!

Maár Gyula Töredék című filmjének története egy katolikus kolostor zárt világában játszódik, nem sokkal a második világháború befejezése után. A háború utáni bizonytalanság a kolostor falain belül is izgalmat kelt. Ezt a hatást még inkább fokozza, hogy a film fekete-fehér, ami a történetet még hitelesebbé teszi. Ebbe a nyilvánosságtól elzárt kis mikrovilágba beférkőznek a külvilágban zajló változások, hiszen itt is érzik, hogy valami teljesen más, egy új „világrend” – a kommunizmus – van születőben. Ennek hatására a kolostori élet kezd megbomlani: a szerzetesek egy része erkölcsi hanyatlásnak indul, az alkoholba menekülnek az eljövendő változások elől. Az igazi hanyatlást a filmben mégis a kommunista eszmékkel szimpatizáló szerzetes mintája jelenti, akit Trill Zsolt alakít. Szentül hisz a kommunizmusban, mint az egyetlen járható útban a háború után, és abszurd módon a mozgalom megkeresztelését tűzi ki céljául, ami mint tudjuk, csupán illúzió lehet. Ezt a kettősséget a filmben valahol mélyen Trill is érzékeli, hiszen egy alkalommal így gyón: „bocsáss meg Uram, vétkeztem: katolikus vagyok és kommunista.”

A történet vezérfonalát Zsótér Sándor monológjai adják, melyek alapjául Simone Weil – a XX. századi „spirituális gondolkodás” meghatározó alakja – filozofikus gondolatai szolgáltak a világról, életről és halálról, a kereszténységről. Zsótér nagyon hitelesen alakítja az aszketikus, megvilágosodott embert, aki már nem elégszik meg csupán a hit nyújtotta biztonsággal, Isten szeretetével, hanem valami többre vágyik. Filozofikus és hitelméleti kérdések gyötrik, hosszú eszmefuttatásai a szeretet lényegére és a világ megértésére irányulnak. Minden szavának súlya van és komoly mondanivalója, ami a nézőtől a film elejétől a végéig aktív odafigyelést és elmélyülést igényel. Nagyon jó választás volt a rendezőtől Zsótér kijelölése erre a szerepre, hiszen Simone Weil szövegei az ő szájából rendkívül hitelesnek hangzanak. Ezt nem csupán a szöveg meggyőző előadásmódja jelenti, hanem a színész egész lénye, mimikája és testtartása is megsokszorozza az általa tolmácsolni kívánt üzenet hatását.

A Töredék rendezője és forgatókönyvírója is Maár Gyula volt. A forgatókönyv már a hetvenes évek elején elkészült, majd végül Tarr Béla filmműhelyében (TT Filmműhely) készült el 2006-ban. Annak, hogy a film elkészítésére miért kellett több mint 30 évet várni, voltak politikai okai is, hiszen a témája elég felkavarónak számított a kommunizmus éveiben. A rendszerváltás után azonban még mindig hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a forgatókönyvből film készülhessen. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy nem egy nagyközönség számára készült, könnyen emészthető alkotásról van szó, s mint ilyen, nehezen talált megvalósításra. Ha hosszú idő után is, de a film végre elkészült, amiről Tarr Béla így nyilatkozott: „Megvan a film, fogadjátok szeretettel. Ezt már nem lehet leradírozni a vászonról.”

A Töredék egy nagy erejű, elgondolkodtató művészfilm, amely ugyan nem adja könnyen magát, de megéri a kíváncsiságot és a kitartást, mert egy olyan lelki, szellemi élményt nyújt, mely garantáltan nagy hatást gyakorol majd az arra érzékenyek lelkére.

Díjak

• Magyar Filmkritikusok díja (2008)
  • díj: legjobb operatőr – Medvigy Gábor
• 38. Magyar Filmszemle (2007)
  • díj: legjobb férfi alakítás – Zsótér Sándor

Források

• magyar.film.hu
• Töredék a PORT.hu-n (magyarul)