Törley Pezsgőmanufaktúra
A Törley Pezsgőmanufaktúra egy 1882-ben alapított magyar pezsgőgyár. 2013-tól borokat is előállít.
| Törley Pezsgőmanufaktúra | |
 | |
 | |
| A Törley Pezsgőmanufaktúra épületei, háttérben a Törley-kastéllyal | |
| Jelmondat | A minőségi pillanatokra |
| Típus |
|
| Alapítva | 1882 |
| Székhely | Budapest |
| Irányítószám | 1221 |
| Cím | Anna utca 7. |
| Alapító | Törley József |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-09-883786 |
 Törley Pezsgőmanufaktúra
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 19° 02′ 08″47.431140°N 19.035450°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 19° 02′ 08″47.431140°N 19.035450°E | |
| A Törley Pezsgőmanufaktúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Törley Pezsgőmanufaktúra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztés„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” – vetette papírra e mondatot Törley József 1882-ben, amikor elhatározta, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja. A Magyar Királyság első pezsgőgyára az 1834-ben Prückler Ignác által alapított, amelyet majd az 1859-ben létrehozott Littke pezsgőgyár követett; nagy sikert arattak a 19. században, különösen a Prückler Ignác pezsgőgyára, amely még Angliába is exportálta pezsgőjét. Ezek a gyárak azonban a század végére kezdtek kiszorulni és egyben utat engedni újabb vállalkozásoknak, mint például Törley József sikeres és modern pezsgőgyárának.[1][2][3][4]
Törley József Etyek környékén talált a franciaországi Champagne-hoz hasonló talaj és klíma adottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyeknek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén lelt, a jó minőségű pezsgő gyártásának előfeltételeit biztosító, ideális, télen-nyáron állandó hőmérsékletű, mészkőbe vájt pincékre, a pezsgő bölcsőhelyével Champagne-vidékével megegyezően. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, francia származású volt az önállósodásáig gyárvezetőként dolgozó Louis François is.
Törley 1882. júniusában még reimsi cégként jegyeztette be első pezsgő-védj egyét a budapesti Kereskedelmi Kamaránál. Az alapítás testvérével, Törley Gyula szabadkai földbirtokossal társas viszonyban történt. A gyár hazai beindításához a szükséges tőkét Gyula bátyja biztosította.[5] A „Törley József és Társa cég" mint közkereseti társaság Promontoron, a Péter-Pál u. 178. szám alatt még abban az évben megkezdte működését. Közben Törley megvásárolta a budafoki Savoyai kastélyt és a hozzá tartozó uradalmi épületek egy építkezésekbe, és nagyarányú építkezésekbe fogott, A kastélyt lebontatta, és helyén üzemi épületeket emelt, töltőcsarnokot, láda- és szalmatok-készítő üzemet rendezett be. A kastély impozáns látványa, előterében a füstölgő gyárkéménnyel nemcsak Törley gazdagságát hivatott reprezentálni. Ennél sokkal fontosabb az a benyomás, amit az épületkomplexum kifejezésre juttat a Törley pezsgőgyárnak a magyar iparban betöltött kiemelkedő szerepéről. Mindezt a tények és a számok is alátámasztják. 1890-ben mái 300 ezer palack pezsgő készült Törley és Társa a Pezsgőgyárában. A pezsgő fagyasztással történő tisztításának magyarországi bevezetése az ő nevéhez fűződik. Elsők között ismerte fel a reklám fontosságát, piacbefolyásoló szerepéi is.[6]
Törley József nemcsak üzletembernek, de szakembernek is kiváló volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Újításai közül az egyik legjelentősebb: Magyarországon Ő vezette be elsőként a fagyasztással történő seprőtelenítést (degorzsálás). Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett.
A millenniumi kiállításon Törley-ék már a „császári és királyi udvari szállítók” kitüntető címet viselték, pezsgőjük pedig a hazai ipar egyik büszkeségeként szerepelt. A század elejére a Törley már a „magyar pezsgő”, amely olyan népszerű volt, mint a pesti operett. E név egyet jelentett a mámorító itallal, amely szállodák, kávéházak, vendéglők, orfeumok és bárok kínálatában egyaránt szerepelt.
1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. A Törley pezsgőket akkor már Amerikától Ausztráliáig ismerték. A gyárnak lerakatai voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában. Ami pedig a legnagyobb elismerés: ekkor már Párizsban is ittak Törley-t.
A gyár termelése az 1910-es években már elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem tetszhalott állapotban vegetált, mindössze négy főt foglalkoztatott. Mára a Törley évi 10-12 millió palack termeléssel, közel 35%-os értékbeni piaci részaránnyal őrzi a magyar pezsgőpiac vezető helyét. A pezsgő, immár több mint száznegyven éve a hagyomány és minőség jegyében készül, és ma is népszerű idehaza és világszerte egyaránt.
Törley és a reklám
szerkesztésTörley József, majd követői is rendszeresen alkalmaztak a reklámeszközöket. A céget plakátjai, menükártyái, számolócédulái és feliratozott teherautói is hozzásegítették az ismertséghez. A Törley napjainkban is a reklámmal legjobban támogatott pezsgőmárka Magyarországon.
A Törley volt az első pezsgőmárka, amelyik 1997-ben TV-reklámspottal jelent meg a televíziókban. 1999-ben került a képernyőkre a Törley második reklámfilmje. Harmadik reklámfilmüket 2002 őszén forgatták és az év végén került először sugárzásra. 2008-ban már a hatodik reklámspot futott a tévécsatornákon.
Törley és a művészetek
szerkesztésA Törley-nél régóta szokás a művészetek támogatása. Számos zenei, képzőművészeti, irodalmi és egyéb művészeti esemény megvalósulását segíti elő.
A Törley művészeteket támogató rendezvénye a Törley Szalon, ahol a képzőművészet, a zene, az irodalom és a pezsgő ad egymásnak rendszeresen randevút. Az ezeken a koncerteket elhangzó zeneművek CD-n történő kiadását a Törley pezsgőpincészet szintén támogatja.[7]
További információk
szerkesztés- Nagyváthy Éva: Törley, 1882–2007; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum–Törley Pezsgőpincészet, Bp., 2007
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 538. o. ISBN 963-05-6411-4
Képtár
szerkesztés-
Képeslap (1900) -
Főbejárat (2015) -
Üzemi épület (2015) -
Faragó Géza plakátja a 20. század elejéről -
Törley étlap (20. század eleje) -
Törley étlap (1909) -
Törley pezsgő (2017)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1–12. szám) 1993. május / 5. szám
- ↑ Fővárosi magántörténelem – Budapesti Negyed 68. (2010. nyár) A közélet mint magánvélmény – Gerhard Péter: A politika személyessége
- ↑ Ferencváros, 1993 (3. évfolyam, 1–12. szám) 1993. május / 5. szám
- ↑ Esztergom és Vidéke, 18801880 / 53. szám
- ↑ (A céget 1882. augusztus 1-én jegyezték be a budapesti cégbíróságon.)
- ↑ A legmodernebb pezsgőgyár (In: Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007) 33.o.)
- ↑ "Törley a művészetek és a tudományok patrónusa. (In: Nagyváthy Éva: Törley 1882–2007 (Budapest, 2007). 72.o.)