Tüskétlen szeder
A tüskétlen szeder a Rubus nemzetségbe tartozó R. rusticanus var. inermis változatának továbbnemesítésével létrehozott, a XX. század elején elterjedt gyümölcstermő növény.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termés
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Rubus rusticanus var. inermis | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskétlen szeder témájú médiaállományokat. |
Fajták
szerkesztésA szeder termelése csak a tüskétlen fajták megjelenésével került előtérbe. Az első tüskementes fajta létrehozása 1938-ra tehető, és Angliában nemesítették, ez a Merton Thornless nevű fajta.
Néhány ismert fajta:
Thornfree (Brainerd x Merton Thornless) x (Merton Thornless x Eldorado) a kerti termesztésre nemesített, tüskéket nem fejlesztő fajta. Hajtásai erős növekedésűek, 1–4 cm vastagok, és akár 4–5 m-re is megnőnek, termése húsos, lédús, éretten fekete, akár 2-3-szor akkora, mint a vadszederé, és ugyanúgy felhasználható.
A Navaho szeder, nem szétterülően, hanem felfelé növekvő tüskementes, ezért kis helyen is jól termeszthető. Termései nagyméretűek, jó aromájuk, betegségekkel szemben ellenállók.
A Skóciából származó Loch Ness, félig felálló-kúszó növekedésű, tüskementes. Gyümölcse nagyméretű, kemény húsú, jó aromájú, édes. Július közepétől – szeptemberig érik.
Termesztése
szerkesztésMagyarországon jelentősebb árutermelő szederültetvények létesítésére az 1980-as években került sor, de a kiskertekben is kedvelt gyümölcs.
A tüskétlen szeder fagyérzékenyebb, mint a tüskés fajták, olyan területeken ahol a hőmérséklet gyakran esik -20 °C alá, a szeder nem termeszthető igazán sikeresen, -23 °C-os hidegben már erősen károsodhat.
Kevéssé vízigényes, mint a málna, de vízigénye így is jelentős. Jó levegő- és vízgazdálkodású talajon terem kielégítően.
Felhasználható
szerkesztésMagas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.A termése C-vitaminban gazdag, ezért nyers fogyasztása (gyümölcssalátákba, cukrozva), de cukor nélkül is kellemes, üdítő hatású.
Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de szörp és gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják.
Ha a megmosott szedret leöntjük mézzel és tejszínnel, botmixerrel kellemes italt készíthetünk belőle. Hűtve is nagyon finom.
