Főmenü megnyitása

A vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.

Infobox info icon.svg
Vadszeder
(Rubus fruticosus)
(Rubus fruticosus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Faj: R. fruticosus
Tudományos név
Rubus fruticosus
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadszeder témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat és Vadszeder témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

TermőhelyeiSzerkesztés

Termőhelyei erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Gyakori növény, majdnem egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt.[2]

LeírásaSzerkesztés

1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. Virágzási ideje június és augusztus között van.[2]

FelhasználásaSzerkesztés

Nyersen fogyasztva (gyümölcssalátákban, cukrozva vagy cukor nélkül is) kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.[3]

HatóanyagokSzerkesztés

Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.[4]

GyógyhatásaiSzerkesztés

Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.[3]

VirágdiagramSzerkesztés

 
Vadszeder virágdiagram

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. szerk.: Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 
  2. a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  4. VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés