TT építési nagyság
A TT építési nagyság (ejtsd: tété) jelölés 1:120 méretarányt jelez a vasútmodellezésben, ami 12 milliméteres nyomtávot jelent.
A TT a H0 (1:87) és az N (1:160) méretarány között van, ami a tulajdonságait is meghatározza. Egy 100 × 200 cm méretű terepasztalon már szép pályakép alakítható ki, ugyanakkor könnyebben kezelhető, mint a jóval kisebb méretű N vagy Z sorozat. A szerelvények jól kidolgozottak, dekoratívak.
Magyarországon az egykori NDK-ból importált TT szabványú modellek terjedtek el az 1960-as évektől kezdődően.
Története szerkesztés
A névleges méretű TT méretarányt 1946-ban az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztette ki Hal Joyce indianai mérnök, és az általa alapított H. P. Products cég forgalmazta (1945). Németországban a nyugati Rokal és a keleti Zeuke & Wegwerth cégeken keresztül terjedt el. A Rokal 1960-as évek végén bekövetkezett csődje után a névleges méretű TT gyakorlatilag kihalt a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NDK-ban és a KGST-államokban azonban a Zeuke & Wegwerth cégen keresztül terjedt el (amely több mint 800 embert foglalkoztatott Berlinben). Az 1972-es államosítás után a Zeuke a VEB Berliner TT-Bahnen (BTTB) lett. A berlini fal 1989-es leomlása után a BTTB-t a kényszermegszüntetett tulajdonos Zeuke, majd 1993-ban csődeljárás alatt a szász Tillig vállalat vette át, és még mindig a legnagyobb teljes körű szállító a mérettartományban.
Az újraegyesítés óta a nyugati és keleti piaci részesedések lassan kiegyenlítődnek, ami a TT esetében egyrészt a keleti piaci részesedés masszív csökkenését jelenti 34,2%-ról 25,5%-ra, másrészt a nyugati piaci részesedés növekedését 2,8%-ról 6,7%-ra csak 2004 és 2006 között.[1] Összességében a részesedés gyakorlatilag állandó, 7,3% (7,2 helyett). Ugyanakkor a Tillig vállalat különösen a csehországi piacot használja ki azzal, hogy éves klubtalálkozóit mind Németországban, mind a Cseh Köztársaságban rendezvényként tartja. Ezenkívül a volt KGST más államaiban is vannak gyártók a TT névleges méretre (pl. Magyarország: Deák, Oroszország: TT-Model Russia), amelyek így hozzájárulnak a további terjesztéshez.
Az újonnan tervezett tengelykapcsoló megjelenésével - amelyet először a 2006-os nürnbergi játékvásáron mutattak be - a Tillig a korábbi, kevésbé prototípusos, 1980-as évekbeli kuplungot egy korszerű és üzembiztos, a NEM tengelyen alapuló kialakítással tudta felváltani.
A jelenlegi fejlődés során a digitális technológia a névleges méretű TT-ben is utat talált. Az ipari beszállítók dekóderei többnyire a NEM 651 (és a NEM 652) szerinti interfésszel vannak felszerelve. A közelmúltban a PluX (12 / 16 / 22) és a NEXT 18 interfészekkel ellátott új konstrukciókat adtak hozzá, amelyek részletesebb funkciókat tesznek lehetővé.
Gyártók szerkesztés
Magyar modellek szerkesztés
TT építési nagyságban viszonylag kevés sorozatban gyártott magyar modell érhető el, áruk változó, azonban az utóbbi években a kínálat folyamatosan növekszik. Elsősorban a német, illetve több nemzetnél is alkalmazott vasúti járművek szerezhetőek be. Házilag építhető (és átalakítandó) kitek (ld. makett), műgyanta öntvények azonban viszonylag olcsón beszerezhetők.
Mozdonyok szerkesztés
- MÁV V43 sorozat - Deák Modellsport
- MÁV V63 sorozat - kisszériás
- MÁV 1047 sorozat - PIKO (47431 Katalógus számon)
- Gysev 1047 sorozat - PIKO (47426 katalógus számon)
- MÁV 480 sorozat (Bombardier Traxx) - Tillig (04908 katalógus számon)
- MÁV M41 sorozat - Deák Modellsport, MTB
- MÁV M61 sorozat - Tillig (narancs festés, 04535, 92654 kat. számokon, 01212 induló készletben)
- MÁV M62 sorozat - Roco, Tillig
- GYSEV M62 sorozat - Roco (36228 és 36229 kat. számon)
- ČSD T 478.3 sorozat - Roco, Kuehn, MTB; bár nem kifejezetten magyar mozdonyról van szó, rendszeresen bejártak-bejárnak az országba. Az AWT és a BoBo Kft. magánvasutak jelenleg is közlekednek ilyen mozdonyokkal a MÁV Zrt. pályahálózatán, ezek az alapmodell átfestésével elérhetők. A Modell és Hobby Kft a cseh MTB-vel együttműködve 2015-ben kiadta a Búvár BOBO kft által használt festési verzióját.
- DB 232 sorozat (Ludmilla, Nagyszergej) - Roco (36215 kat. szám), Piko (BR130: 47320, 47322 kat. szám, BR131: 47321) A GYSEV 2012. áprilisától bérli a DB Schenker romániai leányvállalatától. A Modellzona.com a Roco alapmodell átfestésével adta ki egyszeri kiadásként.
Motorvonatok szerkesztés
- Siemens Desiro - Tillig (egyszeri különkiadás)
- Bzmot - LPH makett átalakításával PMT hajtással házilag építhető
Vagonok szerkesztés
- Halberstadti kocsi - Tillig
- Bm - Tillig (Y jellegű, de a feliratozása szerint "bautzeni" (laposabb tetőívű) kocsi), Kuehn (IV. korszakos, egyszeri kiadás, az első és a második osztály színezése felcserélődött, 41760,41761,41780,41781 kat számon)
- Különböző teherkocsik (Eaos, Es, Gbgs, Faccpp, Ks, Lgs, Rgs stb.) - Tillig, PIKO, LOCO, PMT termékek.
További információk szerkesztés
- TT-Bahn (németül)
- TT-be kezdtem - Index Fórum. forum.index.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.) - Index fórum
- Helyes vágányon a TT vasúttal
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Zahlen 2004: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.bdef.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL, Zahlen 2006: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.bdef.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
- ↑ PIKO Spielwaren GmbH. www.piko.de. [2010. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ Tillig Modellbahnen. www.tillig.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ kuehn modelleisenbahnen. www.kuehn-modell.de. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ Kres Modelle. www.kres.de/produkte.html. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
- ↑ Modellbahnmanufaktur Sebnitz. www.modellbahnmanufaktur.de. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
- ↑ PMT. www.pmt-modelle.de. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
- ↑ LOCO. www.loco.cz. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
- ↑ MTB: http://mtb-model.com/index.php
