A Tamany-félsziget (orosz nyelven: Тама́нский полуо́стров, Tamanskiy poluostrov) egy félsziget a mai Oroszország Krasznodari körzetében.

Tamany-félsziget
Közigazgatás
OrszágOroszország
Szövetségi körzetDéli szövetségi körzet
Föderáció alanyaKrasznodari határterület
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseFekete-tenger, Azovi-tenger
Terület387 km²
Hosszúság30 km
Szélesség12,9 km
Elhelyezkedése
Tamany-félsziget (Fekete-tenger)
Tamany-félsziget
Tamany-félsziget
Pozíció a Fekete-tenger térképén
é. sz. 45° 12′, k. h. 37° 12′45.200000°N 37.200000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 37° 12′45.200000°N 37.200000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamany-félsziget témájú médiaállományokat.
 
Iszapvulkán a Tamany-félszigeten

Északon az Azovi-tenger, nyugaton a Kercsi-szoros, délen a Fekete-tenger határolja.

Nevének eredete

szerkesztés

A "Taman" név egyik változata szerint az elnevezés cserkesz eredetű, mely szerint a "temen" elnevezés a mocsár szóból ered, amely megfelel a terület mocsaras természetének.

Története

szerkesztés
 
Egy a félszigeten talált görög tál a Kr.e. 4. századból az ókori Hermonessa, később Tmutarakan közeléből
 
Phanagoriai mészkő sírkő griffel, Kr.e. 4. vége – 3. század eleje

A terület az elmúlt két évezred során fejlődött ki egy szigetláncból a mai félszigetté. Az Ókorban a félszigetet a görögök Sindikè chersònesus (görög nyelven: Σινδική χερσόνησος, Sindi félsziget) néven ismerték, az itt található Hermonassa és Phanagoria nevű görög kolóniáik után.

A klasszikus időszakban a terület a Boszporoszi Királyság része lett; vegyes lakosságát szarmaták, görögök, pontusi anatóliai telepesek és zsidók alkották.

Az időszámításunk utánni 4. században a területet előbb a hunok birtokolták, később Nagy-Bulgária fővárosa volt, majd a 7. század közepén a kazárok kezére került. A Kazár Birodalom felbomlása után a félsziget a kazár zsidó utódállam részét képezte egy Dávid nevű uralkodó alatt. A 980-as évek végére a kipcsakok kezére kerülése előtt nagyrészt a Kijevi Rusz és az Orosz Tmutarakani Hercegség birtokába került. 1239-ben a mongolok foglalták el a területet, majd 1419-ben Genova birtoka lett a krími Gazáriával együtt.

A 15. század nagy részében a Simeone de Guizolfi genovai zsidó által alapított Guizolfi (Ghisolfi) család uralta, majd 1483-ban a Krími Kánság foglalta el a Tamany-félszigetet.

1783-ban az Oszmán Birodalom része lett, és Kaffa Eyalet idejében oszmán szandzsák lett, majd 1791-ben az 1787–1792 közötti orosz-török háború során az Orosz Birodalom irányítása alá került, majd 1792-ben azonban Oroszország visszaadta az oszmánoknak, végül 1828-ban ismét Oroszországhoz került.

A következő évszázadban a terület nagy része ritkán lakott volt. A legnagyobb település a kozák Taman városa (később Stanitsa) volt, a modern időkben Temryuk kikötőváros lett.

Földrajza

szerkesztés

A félsziget kis Iszapvulkánokat, valamint földgáz- és kőolajlelőhelyeket tartalmaz. A sekély, sótalan tavak és a halak és vadak lakta helyi torkolatok, partjait vastag nádasok nőtték be, mocsaras, járhatatlan területet alkotva.

Régészet

szerkesztés
 
Ökori görög gyarmatváosok térképe a Tamany félsziget területén

Egy 2018-as feltárás során a régészek a területen ókori görög hangszerek; egy hárfa és egy líra maradványait fedezték fel, melyek a Volna nevű település közelében végzett műszeres vizsgálatok során kerültek elő egy ősi nekropolisz területéről. A régészek állítása szerint itt a Kr.e. 6. század második negyedétől az i.sz. 4. századig létezett egy görög polisz, amely a Boszporoszi Királysághoz tartozott.

  • Ez a cikk nagyrészt az angol Wikipédia hasonló szócikke után készült.
  • Tamany-félsziget [1]