Tangutok
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A tangutok a tibetivel rokon nép Észak-Tibetben, Kanszu kínai tartományban s különösen a Sárga-folyó felső vidékén. Egyik águk, a chaza-tangut, amely barnább bőrével üt el a többitől, a Kuku-nór mellett és a Jangce felső folyásánál lakik. A tangutok majdnem kizárólag állattenyésztésből élnek, főként jakot és juhot tenyésztenek. Buddhisták, saját hivatalnokaik vannak, kínai helytartó kormányzása alatt.
Tangut Birodalom
szerkesztésA tangutok egykori államának ismert nevei a Nyugati Hszia Birodalom vagy Hszi Hszia (kínai: 西夏; pinjin: Xī Xià; Wade–Giles: Hsi1 Hsia4), a mongolok Tangut Birodalomként hivatkoztak rá, míg a tangutok és a tibetiek Mi-nyakként nevezték.
A tangutok 881-ben segítettek Tang-nak a Huang Chao lázadásának leverésében való segítségükért kaptak önálló prefektúrákat. Hadvezérük Li Sigong lehetett 3 körzet vezetője: Xia (kínaiul: 夏州), Sui (kínaiul: 綏州), és Yin (kínaiul: 銀州) Dingnan Jiedushi ranggal. Ezután őseik földje, a Ling prefektúra felé kezdtek terjeszkedni, majd 1002-ben megalapították első fővárosukat Xiping-et. 1036-ra elfoglalták a Guiyi körzetet és a Ganzhou Ujgur Királyságot, Majd a Tibetben található Xininget is. A tangut írást a Hszi-hszia ()-dinasztiát (1038–1227) megalapító uralkodó, Li Jüan-hao () 李元昊 császár (1003–1048) megbízásából egyik magas rangú hivatalnoka, bizonyos Je-li Zsen-zsung () 野利仁荣 (? – 1042) alkotta meg 1036-ban. A történeti feljegyzés szerint az új írás gyorsan elterjedt és gyökeret vert a tangut birodalomban. A tangut birodalmat ugyan Dzsingisz kán mongol seregei 1227-ben elsöpörték, azonban a tangut írás még néhány évszázadig használatban maradt.
Források
szerkesztés- Tangutok. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Beckwith, Christopher I. (2009), Empires of the Silk Road: A History of Central Eurasia from the Bronze Age to the Present, Princeton University Press, ISBN 0-691-13589-4