Tarantói Lajos nápolyi király
Tarantói Lajos (1320/25 – Nápoly, 1362. május 25.), olaszul: Luigi di Taranto, franciául: Louis de Tarente, occitánul: Loís de Tarent, katalánul: Lluís I de Tàrent. Szicília[1] (Nápoly) iure uxoris királya, Provence és Forcalquier grófja. A Capeting-dinasztia Anjou-ágának tarantói oldalágából származik.
| Tarantói Lajos | |
| I. Lajos Anjou–Tarantói Lajos | |
 | |
| Nápolyi (Szicíliai) Királyság királya iure uxoris | |
| Luigi di Taranto | |
| Uralkodási ideje | |
| 1346. augusztus 20. – 1362. május 25. | |
| Koronázása | Róma 1352. május 23. |
| Elődje | Anjou András |
| Utódja | I. Johanna |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | (Harmadik) Anjou-ház tarantói ága |
| Született | 1320/25 Nápolyi Királyság |
| Elhunyt | 1362. május 25. (37 évesen) Nápoly |
| Nyughelye | Montevergine apátság |
| Édesapja | I. Fülöp tarantói herceg (1278–1332) |
| Édesanyja | II. Katalin címzetes konstantinápolyi latin császárnő (1303–1346) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | I. Johanna nápolyi királynő (1326–1382) |
| Gyermekei | Feleségétől: 1. Katalin (1348–1349) 2. Franciska (1351–1352) Házasságon kívüli kapcsolatából: 3. Esclarmunda 4. Klemencia (Konstancia) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarantói Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
I. Fülöp tarantói herceg és II. Katalin címzetes konstantinápolyi latin császárnő középső fia.
1346. június 20-án kötött házasságot I. Johanna nápolyi királynővel. A házasságból két lány, Katalin (1348–1349) és Franciska (1351–1352) született, de mindketten csecsemőkorban meghaltak. Johannát 1352. május 23-án Rómában[2] férjével együtt királlyá koronázták. Rossz előjel volt, hogy férjének, Tarantói Lajosnak a szertartás közben a fejéről leesett a korona. Ekkor halt meg a házaspár második kislánya, Franciska hercegnő.
Gyermekei szerkesztés
- Feleségétől, I. Johanna (1326–1382) nápolyi királynőtől, 2 leány:
- Ismeretlen nevű ágyasától (ágyasaitól), 2 leány:
- Esclarmunda, férje I. (Capuai) Lajos (–1397), Altavilla grófja, 1 fiú:
- I. András (1374/78–1425), Altavilla grófja, felesége Chiaromontei Konstancia (1375/76–1423 körül) nápolyi királyné, I. László nápolyi király első, elvált felesége, 2 gyermek
- Klemencia (Konstancia), férje I. János, Amendolea ura, 2 leány, többek között:[3]
- Margit (1383 után–1439 után), apja örököse Amendolea úrnőjeként, férje Rajmund (?–1412), Rutino és Pozzomagno bárója. Molfetta, Giovinazzo, Caprarica és Tiggiano ura, az Anjou Hercegség főkapitánya, királyi tanácsos, 1 fiú
- Esclarmunda, férje I. (Capuai) Lajos (–1397), Altavilla grófja, 1 fiú:
Származása szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A királyság hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság (A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság) maradt. A Nápolyi Királyság elnevezés csak történészi műszó a másik Szicíliai Királyságtól (A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság) való megkülönböztetésre.
- ↑ Vagy május 27-én Nápolyban.
- ↑ Del Balzo (De Baux) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. április 15.)
Források szerkesztés
- Kulcsár Zsuzsanna: Nápolyi Johanna In: K. Zs.: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 277–306, 1978. ISBN 963-281-359-6
- Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982.
- Kiesewetter, Andreas: Luigi d'Angio (d'Angio-Taranto), re di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 66, Róma, 2007. URL: Lásd További információk
További információk szerkesztés
- FMG/Sicily/Naples Kings – 2014. május 27.
- Andreas Kiesewetter: Luigi d’Angio (d’Angio-Taranto), re di Sicilia – 2014. május 27.
- Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Gli Angioini (Dinastia di Angiò) – 2014. május 27.
- Genealogie-Mittelalter/Ludwig von Anjou Titularkönig von Neapel – 2014. május 27.
| Előző uralkodó: Anjou András |
|
Következő uralkodó: I. Johanna |
