Tardos Gábor
magyar matematikus
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyószöveggé! |
Tardos Gábor (Budapest, 1964. július 11.) magyar matematikus. Univerzális algebrával, kombinatorikával, kombinatorikus geometriával, számítógéptudománnyal foglalkozik.
Tardos Gábor | |
![]() | |
Született |
1964. július 11. (56 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | matematikus |
Iskolái | |
Kitüntetései | Rényi-díj (1999) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Gábor témájú médiaállományokat. |
Matematikai eredményeiSzerkesztés
- Fontos részeredményeket ért el Hanna Neumann sejtésével kapcsolatban: egy szabad csoport n+1 rangú és egy m+1 rangú részcsoportjának metszete legfeljebb nm+1 rangú.
- Topológiai módszerekkel igazolta, hogy ha olyan véges halmazrendszer, amelynek minden eleme két adott egyenesen levő intervallum egyesítése, akkor teljesül, ahol a összes elemét metsző minimális halmaz elemszáma, pedig legnagyobb diszjunkt részrendszerének elemszáma.
- Tanítványával, Adam Marcusszal igazolta a Füredi–Hajnal-sejtést (és ezzel a Stanley–Wilf-sejtést).
ÉletrajzaSzerkesztés
- ELTE matematikus szak (1982–1987)
- Doktori (Ph.D.) fokozat matematikából, ELTE (1988)
- A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója (1990–2005)
- Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002)
- Az MTA doktora (2005)
- A kanadai Simon Fraser Egyetem professzora (2005)
- A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2019)
ElismeréseiSzerkesztés
- Az Európai Matematikai Társulat Díja (1992)
- Rényi-díj (1999)
- Erdős Pál-díj (2000)
- Gödel-díj (2020)