Főmenü megnyitása

Tarhankuti-félsziget

félsziget a Krímben

A Tarhankuti-félsziget (ukránul: Тарханкутський півострів, magyar átírásban: Tarhankutszkij pivosztriv, krími tatár nyelven: Tarhanqut yarımadası) a Fekete-tengerbe nyúló félsziget a Krímben, annak legnyugatibb részén. Északról a Fekete-tenger Karkinyiti-öble határolja. Területe 1550 km². A félsziget közigazgatásilag Ukrajna Csornomorszkei járásához tartozik, a Krím 2014-es orosz megszállása miatt azonban de facto Oroszország része.

Tarhankuti-félsziget
Tarkhankut.jpg
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Fekete-tenger
Terület1550 km²
Elhelyezkedése
Tarhankuti-félsziget (Ukrajna)
Tarhankuti-félsziget
Tarhankuti-félsziget
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 45° 25′, k. h. 32° 40′Koordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 32° 40′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarhankuti-félsziget témájú médiaállományokat.
A fehér mészkőből épült tarhankuti világítótorony

Elnevezése a krími tatár tarhan kut kifejezésből ered. A tarhan adómentes területet jelöl, míg a kut szó fokot, kiszögellést jelent.

FöldrajzaSzerkesztés

A félsziget nyugati részén két kisebb kiszögellés található. Az északi a Pribojnij-fok, amelynek 1953 előtt a tatár eredetű Kara-Mrun-fok volt a neve, a délebbi pedig a Tarhankut-fok.

A félsziget területének nagyobbik részét a mészkőből álló Tarhankuti-fennsík alkotja. Ennek legmagasabb pontja 178,4 m-re emelkedik a tenger szintje fölé, míg legalacsonyabb pontja 0,4 m-re van a tengerszint alatt. A félsziget tengerrel érintkező része alapvetően abráziós partot alkot, de helyenként homokos tengerpart is előfordul. A félszigeten állandó vízfolyások nincsenek. A part menti részeken létrejött turzákok limánokat alakítottak ki. Közülük a legnagyobb a félsziget déli részén található Donuzlav-tó, amely a tengerrel egy csatornán egybenyitva kikötőknek, köztük haditengerészeti támaszpontnak ad helyet. Az északi részen található limán több kisebb részre szakadt, így jött létre a Panszke-tó. A félszigetet természetes felszínborítását nagyrészt a Fekete-tenger partvidékére jellemző növényekből álló sztyeppe alkotja, de a magasabban fekvő területeken cserjék nőnek. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken főként legelők, gyümölcsösök és szőlőültetvények találhatók. A félszigeten több természetvédelmi terület található.

A félsziget a Krím legkisebb népsűrűségű terület. Nagy lélekszámú települések, városok a területen nem találhatók. A legnépesebb település a félsziget északi partján elterülő, több mint 11 ezer lakosú Csornomorszke, amely járási központ. További jelentősebb települések Olenyivka, Okunyivka, Marjine, Mizsvodne.

LátnivalókSzerkesztés

A félszigeten több görög település romjai maradtak fenn. A legjelentősebb az egykori görög Kalos Limen maradványai a mai Csornomorsze területén.[1] A félszigeten szkíta temetkezési helyek is előkerültek.

A Tarhankuti-fokon áll az 1800-as évek elején épített, 42 m magas régi világítótorony, amely Inkermanból származó fehér mészkőből épült.[2]

A természeti látnivalók közül az egyik leglátványosabb az abráziós partszakasszal rendelkező Tarhankuti-fok, illetve az Olenyivka falu mellett található Dzsanguli-szirt.

GazdaságSzerkesztés

A félszigeten 1996-ben Csornomorszke közelében kezdték el a tarhankuti szélerőmű építését, amelynek a tervezett beépített teljesítménye 70 MW volt.[3] 2009-ben az addig elkészül szélkerekek összteljesítmény 15,5 MW volt. A Krím orosz megszállása miatt a szélerőmű 2014-ben orosz fennhatóság alá került.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Serhii Hrynevetskyi, Sergei S. Zhiltsov, A. N. Kosarev, Andrey G. Kostianoy, Igor S. Zonn: The Black Sea Encyclopedia, Springer, 2006, ISBN 978-3-662-51840-3, p. 747.