Tarka kopogóbogár

A tarka kopogóbogár (Xestobium rufovillosum) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül az álszúfélék (Anobiidae) családjába tartozó faj.

Tarka kopogóbogár
Az imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Bostrichiformia Öregcsalád: Bostrichoidea Család: Álszúfélék (Anobiidae) Alcsalád: Ernobiinae Nem: Xestobium Faj: X. rufovillosum
Tudományos név
Xestobium rufovillosum (De Geer, 1774)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarka kopogóbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka kopogóbogár témájú médiaállományokat és Tarka kopogóbogár témájú kategóriát.

Előfordulása

A „halál órájának” is nevezett bogarat az európai telepesek a világ számos részébe magukkal vitték. Mindenütt remekül szaporodik, ahol megfelelő táplálékot talál. Annak ellenére, hogy a keményfákat egyre ritkábban használják építéshez, illetve új impregnáló módszereket és favédő szereket fejlesztettek ki, nem veszélyeztetett.

Megjelenése

A tarka kopogóbogár lárvájának hossza 11 milliméter, a báb hossza 7–8 milliméter, az imágóé pedig 5–9 milliméter. A rovar fejét előrenyúló, kopogtatásra szolgáló nyakpajzs védi, amelyet a tor képez. Fő érzékszervei a szeme és a csápja. Hártyás szárnya bonyolult módon potrohából nő ki, és a kitines fedőszárny fedi. A potroha tartalmazza a szaporodószerveit. Hat rövid lába öt-öt ízre oszlik és karomban végződik. Szőrszálak százai képeznek rajta tapaszt, amelynek segítségével fejjel lefelé is tud mászni. A lábak a torból indulnak. A lárva féregre hasonlít, krémszínű, hajlott, teste szelvényezett. Átrágja magát a fán, eközben eszik, növekszik és vedlik.

Életmódja

A rovar imágóként éjszaka aktív. Lárvaként elhalt keményfával táplálkozik. Az imágó nem táplálkozik. A hím imágó 8-9, a nőstény 9-10 hétig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A párzási időszak március–június között van. A nőstény egyszerre körülbelül 50 kicsi fehér petét rak. A petéből való kifejlődéshez 1-2 hét kell, hogy elteljen. A lárvastádium kettőtől tíz évig is tarthat. A bábstádium 2-3 hétig tart; a bogarak tavaszig téli merevségben vannak.

Rokon fajok

Ebbe a családba tartózik a kis kopogóbogár (Annobium punctatum) is.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Brehm: Az állatok világa