Főmenü megnyitása

Tatai Tibor (Pöse, 1944. augusztus 4. –) olimpiai bajnok magyar kenus, edző.

Tatai Tibor
Személyes adatok
Születési dátum 1944augusztus 4. (75 éves)
Születési helyPöse, Magyarország
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Versenyszám kenu
Klub Bp. Előre (1960–1969)
BKV Előre (1969–1972)
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Kenu
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
C1 1000 m
Világbajnokság
arany
1970, Koppenhága
C1 1000 m
ezüst
1971, Belgrád
C1 1000 m
Európa-bajnokság
bronz
1969, Moszkva
C1 1000 m
Magyar bajnokság
bronz
1967
C1 10 000 m
arany
1968
C1 500 m
ezüst
1968
C1 1000 m
ezüst
1968
C1 10 000 m
ezüst
1968
C2 1000 m
arany
1969
C1 500 m
arany
1969
C1 1000 m

PályafutásaSzerkesztés

Gyermekkorát Pösén és Szentendrén töltötte. Szerszámkészítő édesapját 1954 decemberében koholt vádak alapján elvitte az ÁVH, ezt követően édesanyja nevelte. Később édesapja szabadult az ÁVH fogságából.

16 évesen kezdett kenuzni a Budapesti Előre, illetve a BKV Előre színeiben Cs. Szabó László hatására. 1968-tól 1972-ig négyszer szerepelt a magyar válogatottban. Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon kenu egyes 1000 méteren olimpiai bajnoki címet szerzett. Tatai két nappal a verseny előtt "szétlövéssel" tudta megszerezni az indulás jogát Wichmann Tamással szemben. 1969-ben az Európa-bajnokságon bronzérmes volt. Szintén kenu egyes 1000 méteren az 1970. évi koppenhágai világbajnokságon arany-, az 1971. évi belgrádi világbajnokságon ezüstérmes lett.

Az aktív sportolást korán, már 1972-ben befejezte tekintettel arra, hogy 1971-es világbajnoki ezüstérmét a média erős kudarcként értékelte, sűrű támadásoknak vetette alá és a módszertani kabinet a sportolótól idegen, sűrű csapásszámú technikát igyekezett ráerőltetni az olimpiai-és világbajnok kenusra.[1]

A Testnevelési Főiskolán 1969-ben edzői, 1986-ban szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után Olaszországban keresett állást, ám az onnan kapott ajánlatra a szakági szövetség központi pártnyomásra a tudta nélkül mást küldött ki a neki megajánlott állásra,[2] így Tatai jobb híján a BKV Előre trénere lett. Később Kínában lett szaktanácsadó, majd 1990-től 1995-ig a spanyol kenuválogatott edzője volt. Hazatérése után ismét a BKV Előre edzője lett. Tanítványa volt Novák Ferenc olimpiai bajnok.

EdzőkéntSzerkesztés

Edzőként legnagyobb sikere, hogy a későbbi olimpiai-és világbajnok Novák Ferenc 1982 és 1988 között az ő tanítványa volt.[2]

SporteredményeiSzerkesztés

  • olimpiai bajnok (1968)
  • világbajnok (1970)
  • világbajnoki 2. helyezett (1971)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1969)
  • háromszoros magyar bajnok

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Az év magyar kenusa (1970)
  • Pest Megyéért Emlékérem (2008)
  • A kajak-kenu szövetség arany érdemérme (2011)
  • A magyar kajak-kenu sport örökös bajnoka

JegyzetekSzerkesztés

  1. Attila, Ághassi: Nálam olcsóbban nem nyertek olimpiát, mégse becsülték. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  2. a b Legszívesebben gombászik a ma 70 éves Tatai Tibor (hu-HU nyelven). jochapress.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)

ForrásokSzerkesztés

  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526X
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
  • Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)