Főmenü megnyitása

BKV Előre SC

sportegyesület Magyarországon

A BKV Előre Sportklub a BKV Zrt. budapesti sportegyesülete. Kajak-kenu, labdarúgó-, súlyemelő- és teke-szakosztályt működtet, labdarúgócsapata az NB III Keleti csoportban játszik.

BKV Előre SC
Csapatadatok
Teljes csapatnév BKV Előre Sport Club
Alapítva1912
Klubszínek kék-sárga
Stadion Sport utcai Stadion, Budapest, Magyarország
Vezetőedző magyar Menczeles Iván
Elnök magyar Mátyas Tibor
Bajnokság NB III – Nyugati csoport
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
BKV Előre SC honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz BKV Előre SC témájú médiaállományokat.

A labdarúgó-szakosztály történeteSzerkesztés

A labdarúgó-szakosztály, 1912 nyarán alakult meg, az akkori Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néhány tisztviselőjének kezdeményezésére. A két bordó-fehér színű felszerelést saját pénzből vásárolták.

Az első három év más hivatalok, elsősorban az Általános Hitelbank hasonló szervezetű tisztviselőivel lejátszott barátságos mérkőzésekkel telt. A bajnokságban először 1915-ben vettek részt. A Thököly és a Mexikói út kereszteződésénél felépült a BKVT sporttelepe, az úgynevezett „Nova pálya”, tulajdonosai az egyesületet a Hadibajnokság II. osztályába osztották be. 1918. szeptember 5-én a csapat új neve Budapesti Egyesített Városi Vasút Egyesülete (BEVVE) lett.

A Tanácsköztársaság után a támogatás hiánya, a villamosvasúti dolgozók helyzete miatt a szakosztály megszűnését eredményezte, a csapat az MLSZ bajnokságából is visszalépett. Az elkövetkezendő években az egyesület különböző díjmérkőzéseken vett részt, elsősorban a fővárosi üzemek részére kiírt polgármesteri serlegekért játszott.

1923. január 1-jével összevonta a különböző vasúttársaságokat BSzKRt néven. A labdarúgó-szakosztály erősödni kezdett. 1926-tól a bordó-fehér mez helyett már kék-sárga szerelésben játszik a csapat. 1928-ban megnyerték a bajnokságot. Az utánpótlás csapatok is számos első helyet szereztek.

1930-as években különböző nemzetközi találkozókon erdélyi (Nagyváradi AC, Nagyváradi Törekvés, Kolozsvári Universitatea), csehszlovákiai (Ungvár válogatottja, Komárom válogatottja, FC Komárom), osztrák (Strassenbachner VE Wien, FL Slovan Wien) és más csapatok legyőzésével szerzett a csapat nemzetközi sikereket.

A labdarúgó-szakosztálynak ebben az első aranykorszakában már nemcsak a vállalat tisztviselői szerepeltek a csapatban, de kalauzok, kocsivezetők, szerelők, pályamunkások is.

Az 1930/31-es bajnoki évben edzőmérkőzésen, 4:1-re verte a magyar profi válogatottat; legyőzte az Újpestet, a Nemzeti Bajnokságban szereplő Vasast, a Szegedet. Az amatőr csapatok közül ebben az esztendőben a BSzKRt SE szerepelt legtovább a Magyar Kupában.

A magyar labdarúgó sport átszervezése, az új rendszer kiírása a BSzKRt-ot is a Nemzeti bajnokság B. osztályába, a későbbi NBII-be sorolta. Az 1939/40-es évi bajnoki idényben sikerült az első osztályba jutniuk. A csoportbajnokságban harmadikok lettek az SBTC és a DiMÁVAG mögött. Az első osztályozón Diósgyőrött a DVSC ellen 2:1-es eredményt értek el, majd az MTK-pályán 5:2-re győztek a DiMÁVAG ellen, ami biztosította az első osztályba történő feljutást.

Az első osztályban a Latorca utcában 3:1-re győzött az Elektromos ellen. Legyőzték a WMFC-t, majd a Ferencváros ellen szerzett pontot. Az Újpest ellen egy góllal alulmaradt, a Haladást és a Kispestet legyőzte, 9 helyen zárta az őszi fordulókat, végül azonban kiesett a bajnokságból.

Az NBII Rákóczi csoportjában a bajnoki címért harcoltak, végül egy évvel később, mint az NBII Wesselényi csoport bajnoka, ismét az NBI-be került, ahonnan hamarosan ismét kiesett. A második világháború idején, a Hadibajnokságban szerepelt a BSzKRt.

1945-ben a csapatot a BLSZ I.-be sorolták be. A Budapest bajnokságban 3. helyen végeztek. Az 1945/46-os kétfordulós bajnokságban is ezt a helyezést ismételte meg.

Az NBII-ben az első évben 9., majd 3. helyen végeztek. Az 1948/49-es évben az NBII Keleti csoportjában bajnokságot nyerve ismét jogot szereztek az elsőosztályú szereplésre, az idény végén kiesett. A következő idényt mégis az első osztályban tölthette, mert a szakszervezetek ipari átszervezése következtében (MATEOSZ beolvasztása) ismét jogot nyert az élvonalhoz, Budapest Előre néven. 1951-től kezdődően három éven keresztül a II. osztály élcsoportjában szerepelt.

A három egyesület fúziójának következtében az NBII-es helyet a Budapest Törekvés foglalta el, míg az FVV Törekvés a BII osztályban küzdhetett a bajnoki pontokért. A szétválást követően megalakuló Előre SC labdarúgó-csapata az NBII-be nyert besorolást, és váltakozó sikerekkel egészen 1966-ig ott szerepelt.

Időközben számos nemzetközi mérkőzést(Jugoszlávia, Lengyelország, stb.) játszott a csapat. 1969-től a BKV Előre SC 5 esztendeig szerepelt a második vonalban. 1970/71 végén kiesett az NBI/B-ből.

Az NBII-es szereplés egy évig tartott. Ezt követően egy év második vonal (NBI/B), majd ismét az NBII következett. A sportág átszervezése folytán 1974/75-ben a csapat az NBIII-ba került, két év bronzérem után megnyerte a bajnokságot. Az 1982/83-as bajnokságra ismét átszervezték a magyar labdarúgást. Ennek következtében a csapat a területi bajnokságba nyert besorolást. A Duna-, majd a Kőrös-, ezt követően a Mátra-csoportban történő szereplés után ismét a Duna csoport következett. 5 évig ebben a csoportban szerepelt a csapat.

1999-ben feljutottak a másodosztályba. 2001-ben bajnoki címet szereztek az NB I/B Keleti-csoportban, de az első osztályba való feljutást nem vállalták, elsősorban anyagi megfontolásból.

A 2002/03 idényben a 13. helyen végeztek, a Magyar Kupában legyőzték a Videotont, a Siófokot és csak az elődöntőben a Ferencváros tudott a Hungária körúton győzni 2-1-re. 2003-ban hetedik helyen végeztek a bajnokságban. A 2004/05-ös idényben a Magyar Kupában legyőzték a Győri ETO-t és az MTK-t.

2012. február 15-én a BKV Zrt. vezetősége arról értesítette a sportklubot, hogy megromlott anyagi helyzete miatt nem tudja tovább finanszírozni a tevékenységét, és ezért február végén megszünteti.[1]

Végül sikerült végigjátszani a 2011-12-es szezont, ezután pedig a labdarúgó-szakosztály vezetőjének, Mátyás Tibornak köszönhetően az is eldőlt, hogy a 100 éves centenáriumát 2012. június 16-án ünneplő csapat helyzete stabilizálódott, megmenekült a megszűnéstől.[2]

JátékosokSzerkesztés

2015. január 11. szerint:

JátékoskeretSzerkesztés

# Poszt Név
1   K Bozsó Antal
23   K Kara Dániel
2   V Csikortás Dávid
10   V Csikós Sándor
4   V Kálmán Zsolt Csaba
3   V Major Máté
15   V Miklósvári János
5   V Nyárasdi Zsombor
18   V Resch Miklós
  V Sebők István
6   KP Boda József
13   KP Huller Ádám
3   KP Máj Zoltán
# Poszt Név
14   KP Marczinka Tamás
18   KP Tóth Axel
  KP Ledniczky Gergely
  KP Magyar Richárd
20   KP Oroszi Benjámin
8   CS Dobó Róbert
17   CS Juhász Miklós
11   CS Varga Bence
19   CS Gerhardt Ádám
  CS Herczeg László
  CS Fülöp Alex
  CS Bálint Dávid

StadionSzerkesztés

A BKV Előre Stadionja a VIII. kerületi Sport utcában található, az MTK Stadion tőszomszédságában. A befogadóképesség jelenleg nagyjából 2500 fő, egy nagy fedett főlelátóval rendelkezik, amelyet már az 1920-as években megépítettek. Néhány éve a főlelátóval szemben volt egy állóhelyi rész, ezt lebontották, és a helyén egy műfüves pálya épült.

Híres játékosokSzerkesztés

EredményekSzerkesztés

Bajnoki győzelmekSzerkesztés

Élvonalbeli szerepléseiSzerkesztés

  • 1940-41 : 11.
  • 1943-44 : 14.
  • 1949-50 : 13.
  • 1950 ősz: 14.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés