Temesváry János (történetíró)

Temesváry János (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1857. február 8. – Budapest, 1936. október 15.) történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, gimnáziumi igazgató, múzeumigazgató.

Temesváry János
Született	1857. február 8. Szamosújvár
Elhunyt	1936. október 15. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész
Tisztsége	múzeumigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Az erdélyi örmény Temesvári család leszármazottja. A gimnázium négy osztályát szülővárosában, az V. és VI-at 1870-től a nagyszebeni állami gimnáziumban járta. 1872-ben az erdélyi egyházmegye növendékpapjai sorába felvétetvén, tanulmányait a gyulafehérvári főgimnáziumban 1874-ben végezte. Fogarasy Mihály püspök a hittudományok tanulása végett a bécsi Pazmaneumban küldte, ahol négy évig az egyetem hittani karának rendes tagja volt. 1878-ban fiatal kora miatt a gyergyószentmiklósi főelemi iskolának tanítója lett; 1879-ben az erdélyi püspök irodájában nyert alkalmazást. 1880. február 25-én áldozópappá szenteltetett. 1882 őszén a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tanárává neveztetett ki és miután a kolozsvári egyetemen a bölcseleti tanulmányokat is elvégezte, 1886-ban tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert. Mint okleveles tanár Gyulafehérvárt nyert alkalmazást, egyszersmind az alsó-fehérmegyei történelmi társulat főtitkárának is megválasztották; (ezen tisztéről 1888. november 9-én lemondott). 1890-ben állami szolgálatba lépett és előbb az aradi, 1891-től a zombori főgimnázium tanára lett. 1895-ben szülővárosába helyeztette át magát, ahol főgimnáziumi rendes tanár volt. 1907-ben a szamosújvári örmény múzeum igazgatói tisztje is reá ruháztatott.

Cikkeket írt az Archaelogiai Értesítőbe (1895., 1897.), a Közművelődésbe, Armeniába, Pesti Naplóba és a Magyar Államba.

Szerkesztette a szamosujvári örmény múzeum-egyesület hivatalos Közlönyét, az Armeniát 1908-tól.

Munkái

• II. Gejza magatartása a pápaság és császárság második küzdelmében. Bölcsészettudori értekezés. Szamosujvár, 1886
• Az alsó-fehérmegyei tört., rég. és term. tud. társulat Évkönyve. I. évf. Kolozsvár, 1888 (ebben czikke: Hol verte meg Hunyadi János 1442-ben Mezid béget)
• A magyar örmény családok czímerlevelei. 50 czímerrajzzal. Szamosujvár, 1896
• A szamosujvári Rubens-kép. Uo. 1900 (különny. a szamosujvári áll. főgymnasium Értesítőjéből)
• Öt erdélyi püspök rangemelése. Kolozsvár, 1910
• Czikmádifalvi Szentandrássy István erdélyi püspök. Kolozsvár, 1912
• Erdély vál. püspökei (1618-1695). 1-2. köt. Szamosújvár, 1913-14
• Erdély kk. püspökei. Kolozsvár, 1922.
• Az erdélyi püspökök címerei. Bp., 1930
• Manzador Pius erdélyi püspök élete és irodalmi működése. Bp., 1931
• Hét erdélyi püspök végrendelete. Kolozsvár, 1931 (Erdélyi Tudományos Füzetek 32.)
• Adalékok az erdélyi jezsuita rendházak eltörlésének történetéhez. H.é.n.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 100. l.
• Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti névtára. Bp.-Kolozsvár, Szent István Társulat-Verbum, 2009
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935