Wikipédia

Tengeri süllő

halfaj

A tengeri süllő (Sander marinus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Tengeri süllő
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
iucn2.3
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Sügérfélék (Percidae)
Alcsalád: Luciopercinae
Nem: Sander
Oken, 1817
Faj: S. marinus
Tudományos név
Sander marinus
(Cuvier, 1828)
Szinonimák
  • Lucioperca marina Cuvier, 1828
  • Stizostedion marinum (Cuvier, 1828)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengeri süllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri süllő témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A tengeri süllő a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger, köves aljaztú, sekély parti vizek lakója. A következő országokban található meg: Azerbajdzsán, Bulgária, Irán, Kazahsztán, Moldova, Oroszország, Románia, Türkmenisztán és Ukrajna.

Megjelenése szerkesztés

A hal testhossza 30 - 50 centiméter, legfeljebb 62 centiméter. 75 - 88 apró, fésűs pikkelye van az oldalvonala mentén. A fejtető, a fej oldalai és a kopoltyúfedői erősebben pikkelyezettek, mint a fogassüllőé. Kopoltyúfedői kis tüskével rendelkeznek, az elő-kopoltyúfedő fogazott. Állkapcsán apró kefefogak nőttek, ebfoga nagy.

Életmódja szerkesztés

A tengeri süllő inkább a tengerekben és brakkvízben él, de íváskor felúszik a nagyobb folyók alsó szakaszaira. Tápláléka főként apró fenékhalak, például gébfélék. Legtovább 10 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Április - májusban ívik. 3 - 5 évesen válik ivaréretté.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tengeri_süllő&oldid=26662716”