Tevan Adolf (Békéscsaba, 1854. október 9.1921. június 29.) kereskedő, majd nyomdaalapító, nyomdatulajdonos.

Tevan Adolf
Tevan Adolf
Tevan Adolf
Született 1854. október 9.
Békéscsaba
Elhunyt 1921. június 29. (66 évesen)
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása kiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Tevan Adolf témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1854. október 9-én született. Békéscsabai zsidó család legidősebb gyermeke, apja Tevan József házaló kereskedő, anyja Einer Rozália. 1884. február 19-én kötött házasságot egy békéscsabai kereskedő húszéves leányával, Fischer Teréziával (18631944), házasságukból tíz gyermek született.
Gyermekei:

  • Sándor (1884–1887)
  • Gizella (1886–1963)
  • Flóra (1888–1944)
  • Andor (1889–1955)
  • Ferenc (1891–1944)
  • Rezső (1893–1945)
  • Ilona (1896–1944)
 
Tevan Adolf és családfája
  • Erzsébet (1899–1944)
  • Margit (1901–1978)
  • László (1903–1943)

Tevan Adolf pályája kezdetén különféle vállalkozásokkal próbálkozott. Szatócsboltot nyitott, a Tevan-Reisz cég tulajdonosa lett, amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége volt, irodagép- és villamos berendezések árusításával is foglalkozott, és a Biener-féle könyvkereskedésben, mint könyvelő is dolgozott. 1893-ban javaslatot terjesztett be a békéscsabai közgyűlés elé a város elektromos közvilágításának beindításával kapcsolatban, melynek tervezetét ő maga dolgozta ki. Javaslatát elutasították.
1903-ban megvásárolta Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését, melyhez egy kisebb nyomda is tartozott. Ezzel megalapította a híres Tevan-nyomdát, melynek irányítását néhány évvel később, 1909-ben fia, Tevan Andor vette át apjától. Aktív szerepet vállalt a kulturális életben, részt vett az 1913-ban alakult Aurora kör szervezésében is. Tevan Adolf 1921. június 29-én halt meg.

Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett 1944-ben.

NyomdaalapításSzerkesztés

Tevan Adolf 1903-ban vásárolta meg a Kolozsvárra költöző Lepage Lajostól könyv- és papírkereskedését, amely a békéscsabai Vasút utcában működött. Pontosan nem ismerjük, nyomdai és egyéb szakmai felszereléséből Tevan mit vett át Lepage Lajostól, de feltételezések szerint a távozó kereskedő ezek nagy részét magával vitte. A családi hagyományok szerint a Tevan-nyomda indulásakor egyetlen taposósajtó állt az épületben. Tevan Adolf nem rendelkezett szakmai képzettséggel, de a korabeli szabályozás ezt nem is követelte meg. 1903. március 16-án nyomdai iparengedélyt kért, és ez év április 1-jén a nyomda megkezdte sokéves működését.

Kezdetben Tevan egyetlen munkással dolgozott, de a vállalkozás beindulásával hamarosan lehetőség nyílt két tanuló és két berakónő alkalmazására, valamint a gépállomány fejlesztésére és bővítésére is.
Az épületen belül is kisebb-nagyobb változtatásokat hajtott végre, például a nyomdai részleget egy világosabb terembe helyezte át. A békéscsabai elöljáróság azonban évekig nem engedélyezte a cégtábla elhelyezését és a kereskedés kirakatának kialakítását. 1917-ben a Tevan-nyomda a Baross utcába, a mai Kner nyomda helyén álló épületbe költözött.

Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványok (meghívók, gyászjelentések), illetve rendelésre néhány könyv kiadásával foglalkozott (pl.: 1908-ban jelent meg Szeberényi Lajos: Parasztkérdés külföldön és hazánkban c. szociográfiája Tevan Adolf irányítása alatt), de a fő termékek elsősorban újságok voltak.

LapkiadásSzerkesztés

Tevan elsősorban demokratikus és szocialista irányú lapok kiadásával foglalkozott. Irányítása alatt a következő lapok jelentek meg a Tevan-nyomdában:

  • Békésmegyei Híradó (1903-1904)
  • Igaz Eszme (1904)
  • Békésmegyei Függetlenség (1905-1907)
  • Szocializmus (1905)
  • Áchim-féle Paraszt Újság (1906-1909)
  • Radikális Újság (1907)

Tevan Adolf a Békésmegyei Függetlenség c. lapnak másfél évig tulajdonosa is volt. 1909 szeptemberében önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke (később Csabai Napló) címen. 1910-ben az Országos Nemzeti Munkapárt vette át a folyóiratot, azonban a kiadó továbbra is Tevan Adolf maradt. A lapban nem egyszer a nyomdát reklámozó szövegek, az új kiadványokat bemutató hirdetések is megjelentek.

Tevan Adolf emlékeSzerkesztés

2003-ban, Tevan nyomdaalapításának 100. évfordulójára Békéscsaba városa és a Kner-Tevan Alapítvány egy emléktáblával tisztelgett Tevan Adolfnak, és fiának Tevan Andornak.

Apám, Tevan Adolf, akit rendkívüli munkakedve, kimeríthetetlen energiája a legkülönbözőbb foglalkozási ágakra terelt, sok mindenhez hozzáfogott életében. Egy vonás azonban állandóan megmaradt benne. Nagyon szerette a könyveket.

– Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • Elek László et al.: A Tevan-nyomda és kiadóvállalat történetéből. 1903-1949. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközépisk., Kner Ny., 1978.
  • Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada. Békéscsaba : Kner-Tevan Alapítvány, 2003.
  • Malatyinszki József, Petőcz Károly, Szabó Ferenc: Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba : Kner Ny., 1982.
  • Száz éve született Tevan Andor : megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba – Gyoma : Kner Ny., 1989.
  • Csabai Kik Voltak (cikk)

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés