Wikipédia

Mellkas

(Thorax szócikkből átirányítva)

A mellkas (thorax) az emberi test, az emlősök és bizonyos más állatokfajok testének része. Az ember törzsének nyak és has közötti része. Az emberben olyan védett üregrendszert, a kétoldali, páros mellhártyaüreget és a tüdőket, és a középső, páratlan gátort (mediastinum) határolja , amelyek életfontos szerveket tartalmaznak. A mellkasfal mechanikailag védi ezeket a szerveket a külső behatásoktól. A mellkas aktív mozgásaival és rugalmasságával fontos szerepet játszik a légzésben. A légzőizmok nagy része a bordákon rögzül. A bordaközökben is légzőizmok vannak, nevezetesen: a külső bordaközi izmok (musculus intercostalis externus), amelyek belégző izmok, és a belső bordaközi izmok (musculus intercostalis internus), amelyek kilégző izmok.

Az emberi mellkas csontos váza (elölnézet).
Az emberi mellkas csontos váza (oldalnézet).

Határai szerkesztés

A csontos mellkas (thorax) határait legelöl a szegycsont, elöl oldalt és részben hátul a bordák, hátul középen a bedomborodó gerinc (columna vertebralis) alkotják. Felső nyílása az (apertura thoracis superior), alsó nyílása (apertura thoracis inferior), ürege a (cavum thoracis).

A csontos mellkas ürege nem azonos a mellkasi és gátori szerveket befogadó mellüreggel. A mellüreg lezárásában szerepet játszanak a bordaközi izmok (musculi intercostales) és kötőszövetes lemezek (fasciák), felfelé beterjed a szíjizmok ( musculi scaleni) kúpja által alkotott sátorszerű üregbe, alul a hasüreg felé a rekeszizom zárja el. A rekeszizom domborulatai, a rekeszkupolák - és az alattuk lévő felső hasüregi szervek - benyomulnak a mellkasba. A jobb oldali rekeszkupola felső határa középállásban az [VI.] a bal oldalié az [V.] bordaközig domborodik fel. Fent a kétoldali tüdőcsúcsok túlérnek a mellkas felső nyílásán és beterjednek a szíjizmok alkotta kúp alakú üregbe, a gátor képződményei pedig éles határ nélkül folytatódnak a nyakra.

 
A gátor és a bordaközi terek képletei belülről feltárva. Bal oldalról nézve. A belépő képletek (felülről lefelé) a véna, artéria és nervus intercostalis. Elöl a szív és az aorta, a szíven a lemetszett nagyerek csonkjainak nyílásai láthatók. Mögöttük (sárgával jelölve) a szimpatikus dúclánc.

.

Az ember mellkasi szervei szerkesztés

Mivel a mellkasi szervek külön szócikkekben részletesebben is szerepelnek, ezért a jelen szócikk csak ezek felsorolását és a rákeresés lehetőségét tartalmazza.

 
Az emberi mellkas röntgenképe.

Mellkasi sérülések szerkesztés

Különböző súlyosságú fokozatai változatos erőbehatásokra jöhetnek létre. Elesés, sportsérülések, magasabb helyről való lezuhanás, közlekedési balesetek, szúrás, lövés okozta sérülések stb. Az enyhébb traumák csak a mellkasfal alkotórészeit, a súlyosabb tompa erőbehatások és a mellkasfalon áthatoló sérülések a mellkasi szerveket is különböző mértékben károsíthatják. (Az egyszerű bőrhorzsolástól a belső szervek halálos kimenetelű károsodásáig.) Az Egyesült Államokban mellkasi sérülések felelősek a trauma miatt bekövetkező halálok kb. 25%-áért. (Shahani és Rohit 2005).

A mellkas és a mellkasi szervek betegségei szerkesztés

A mellkas és a mellkasi szervek betegségeire vonatkozóan az adott részeket tárgyaló szócikkekben találhatók rövidebb vagy részletesebb leírások.

Bőr

Emlőmirigy

Mellhártya

Tüdő

Szív

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mellkas&oldid=26688022”