Tojásdíszítés

A tojásdíszítés a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete. A tojásfestéshez bármilyen tojás felhasználható, de általában minél nagyobb a tojás és minél erősebb a héja, annál jobban megfelel. A tojásfestés Európa számos országában húsvéti hagyomány, amely a locsolkodáshoz kapcsolódik, de a tojások díszítése más kultúrákban is elterjedt. A tojásdíszítő eljárásoknak se szeri, se száma, így készülhetnek festett, karcolt, rátétes, mosott, vésett, viaszolt, csipkézett, metszett, patkolt, faragott és maratott technikával is.

Patkolt tojások - Bognár László tojáspatkoló munkái

Története

A liba, kacsa és tyúktojásokat általában kifújják (a tojás tartalmát a tojás két végén fúrt lyukon keresztül kiürítik), majd az üres héjat festik, rajzolják, faragják, patkolják vagy más módszerrel díszítik.

Az emu és a strucc tojásai olyan nagyok és a tojás héja olyan vastag, hogy különösebb probléma nélkül lehet faragni. Az emu tojásánál ráadásul nagy eltérés van a héj külső részének és belső rétegeinek színe között. Dél-Afrikában 60 000 éves, faragott mintákkal díszített strucctojásokat találtak.

Az orosz cári udvarnak dolgozó ékszerész, Peter Carl Fabergé nemesfémből és drágakövekből készített tojásokat a cári család számára. A Fabergé-tojás néven ismert ékszerdobozok azonban csak hasonlítottak a tojásra, de nem az volt az alapanyaguk.

A perzsa kultúrában szintén elterjedt szokás volt a tojások díszítése, amelyre elsősorban a tavaszi napéjegyenlőség környékén került sor. Ekkor volt ugyanis a perzsa újév (norouz), amikor a családtagok közösen díszítettek tojásokat és azokat egy tálba helyezték. Feltehetően innen származik az a keresztény hagyomány is, hogy húsvétkor tojást festünk, díszítünk, amely elsősorban Európa keleti részén maradt fenn a mai napig, mint néphagyomány.

A húsvétot megelőző böjtöt és magát a tavaszi feltámadás ünnepét a kereszténység, feltehetően a húsvéti tojás ajándékozási szokásával együtt emelte át a pogány tradíciókból, és a kereszténység elterjedésével a tojást, mint ősi életszimbólumot, összekapcsolták a feltámadás ünnepével. A húsvétra festett tojások hagyományos színe a piros, amely Krisztus vérét jelképezte.

A húsvéti tojásokat manapság már sokféle technikával díszítik, többek között festéssel, karcolással, faragással, varrással, patkolással, felragasztott formákkal vagy filctollal.

A tojások díszítésének egy különleges technikája a tojáspatkolás, amelyhez általában a nagy mérete miatt libatojást és a könnyű formálhatósága miatt, ólomlemezt használnak. A tojáspatkolás világrekordere a székesfehérvári Koszpek József, aki 1119 darab, kézzel készített patkót helyezett el egy strucctojáson. Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, amit kölni látogatásakor kapott a pápa.

Képek

• 
  Írókázott magyar húsvéti tojások
• 
  Tiroli húsvéti tojások
• 
  Berzselés, harisnyás tojásfestési technika
• 
  Karthágói tojás festett díszítésekkel
• 
  Berzselt tojások
• 
  III. Sándor orosz cár által rendelt Fabergé-tojás
• 
  Hímes tojások a Mesterségek Ünnepén
• 
  A tojásfestő készségei az íróka és a méhviasz A hagyományos magyar mintákat, viasszal „írják” a tojásra az úgynevezett írókával
• 
  Locsolókra várva, Budapest

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Tojásdíszítés témájú médiaállományokat.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Egg decoration című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Tojásfestés

Kapcsolódó lapok

• Locsolkodás
• Piszanka múzeum
• Tojáspatkolás