Tomürisz

masszagéta királynő (? – i. e. 530)

Tomürisz (kelet-iráni: Tahmirih, „Bátor”[1]) a masszaget szövetség ászi királynője volt; a mai Türkmenisztán, Afganisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán egy részén uralkodott.[2][3][4][5] Hérodotosz szerint Tomürisz győzte le és végeztette ki II. Kurus perzsa királyt, az Óperzsa Birodalom alapítóját.

17. századi festmény Tomüriszról
Tomürisz vérbe mártatja Kurus fejét. Rubens festménye

TörténeteSzerkesztés

 
Tomürisz Andrea del Castagno elképzelése szerint

Tomürisz és fia Szpargapiszész is iráni származásúak,[1] mivel először görög források írtak róluk, a nevük hellén formája használatos leginkább.

Számos görög történetíró megírta Tomürisz legendás történetét, mely szerint a királynő legyőzte a területe meghódítására érkező II. Kurus perzsa királyt és lefejeztette. Az első klasszikus történetíró, aki lejegyezte a történetet, Hérodotosz volt az i. e. 5. században, de Sztrabón, Polüainosz, Cassiodorus, valamint Iordanes is említi, utóbbi a Getica (A gótok eredete és tettei) című művében.[6] Hérodotosz szerint Kurus először csapdába csalta a masszagétákat, hátrahagyott egy tábort bőséges lakomával és borral, és mikor a masszagéták seregének egyharmada itt álomba merült (mert nem voltak hozzászokva a borhoz), lecsaptak rájuk és többségüket foglyul ejtették, köztük a sereg vezérét, Tomürisz fiát, Szpargapiszészt is, aki felébredvén szégyenében öngyilkos lett (Hérodotosz: 1.211).[7][8] Tomürisz ezt követően minden erejével azon volt, hogy legyőzze Kurust, a második csatában a masszagéták kerekedtek felül és lemészárolták a perzsákat. Kurus is a harctéren esett el, Tomürisz megkerestette a testét, levágatta a fejét és egy vérrel teli tömlőbe mártotta: „Bár élek és győztem, mégis megöltél engem, mert fiamat csellel elfogtad, ezért, ahogy megígértem, kielégítem vérszomjadat!” (Hérodotosz: 1.214).[7][8] Xenophón szerint azonban saját ágyában halt meg békében.[9]

Megjelenése a művészetekbenSzerkesztés

William Shakespeare VI. Henrik című drámájában Auvergne grófnője így szól:

Kivetve a tőr: hogyha jól sül el,
E tett olyan hiressé tesz, miként
Cyrus halála scytha Tomyrist.

– második felvonás, III. szín, fordította: Lehr Zsigmond[10]

Tomürisz történetét számos ismert művész megörökítette, köztük Rubens, Allegrini, Luca Ferrari, Mattia Preti, Gustave Moreau vagy Severo Calzetta da Ravenna.

Több író, költő is feldolgozta a történetet, többek között Halima Xudoyberdiyeva üzbég költőnő.[11]

A Kazakhfilm stúdió filmet forgat Tomüriszről Almira Turszin (Альмира Турсын) színésznő főszereplésével.[12]

Tomürisz a Civilization VI című videójátékban a szkíták uralkodónője.[13][14]

Az A Sound of Thunder amerikai metalegyüttes 2018-as It Was Metal című albumán szerepel egy Tomyris című dal, melyet a történelmi személyiség ihletett.[15]

NévadókéntSzerkesztés

Tomüriszről nevezték el a tomyris közép-ázsiai lepkefajt,[16] valamint az 590 Tomyris kisbolygót.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b F. Altheim und R. Stiehl, Geschichte Mittelasiens im Altertum (Berlin, 1970), pp. 127–8
  2. Karasulas, Antony. Mounted Archers Of The Steppe 600 BC-AD 1300 (Elite). Osprey Publishing, 2004, ISBN 978-1-84176-809-0, p. 7.
  3. Wilcox, Peter. Rome's Enemies: Parthians and Sassanids. Osprey Publishing, 1986, ISBN 0-85045-688-6, p. 9.
  4. Gershevitch, Ilya. The Cambridge History of Iran (Volume II). Cambridge University Press, 1985, ISBN 0-521-20091-1, p. 48.
  5. Grousset, René. The Empire of the Steppes. Rutgers University Press, 1989, ISBN 0-8135-1304-9, p. 547.
  6. The Origin And Deeds Of The Goths. ucalgary.ca, 1997. április 22. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  7. a b Hérodotosz. A görög-perzsa háború. Budapest: Osiris Kiadó (2000)  Archiválva 2019. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. a b Halsall, Paul: Herodotus: Queen Tomyris of the Massagetai and the Defeat of the Persians under Cyrus. Internet Ancient History Sourcebook, 1998. augusztus 1. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  9. Xenophon. Book VIII., Cyropaedia. The Project Gutenberg. Hozzáférés ideje: 2019. május 25. 
  10. William Shakespeare. VI. HENRIK KIRÁLY. • ELSŐ RÉSZ.. Magyar Elektronikus Könyvtár (1886). Hozzáférés ideje: 2019. május 24. 
  11. Halima Xudoyberdiyeva nishon bilan taqdirlandi (üzbég nyelven). BBC, 2017. május 17. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  12. Акан Сатаев раскрыл имя актрисы, которая сыграет Томирис (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  13. Civilization VI: Tomyris Leads Scythia. Official Civilization Website, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  14. Tomyris of the Scythians will slake your thirst for blood in ‘Civilization VI’. Digital Trends, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  15. Tomyris by A Sound of Thunder. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  16. Butterflies and Moths of the World. Natural History Museum Website. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomyris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés