Trang tartomány
Trang (thai nyelven: ตรัง, IPA: trāŋ), vagy Müangthapthiang Thaiföld egyik déli tartománya (csangvat) a Maláj-félsziget nyugati oldalán, a Malaka-szoros partján.
| Trang tartomány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Thaiföld | ||
| Székhely | Trang | ||
| Irányítószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 638 746 fő (2014. dec. 31.)[1] | ||
| Terület | 4917,519 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 7° 33′ 29″, k. h. 99° 36′ 42″Koordináták: é. sz. 7° 33′ 29″, k. h. 99° 36′ 42″ | |||
 | |||
| Trang tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trang tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A szomszéd tartományok, északról az órajárás szerint: Krabi, Nakhonszithammarat, Phatthalung és Szatun.
Trang korábban egy külkereskedelmi kikötő neve volt. Itt ültettek először kaucsukfát Thaiföldön. Az első csemetéket Phraja Ratszadanupradit Mahiszon hozta Malájföldről. A kaucsuk ma az ország egyik fontos exportterméke.
Trang területe mintegy 5000 négyzetkilométer. 199 kilométer hosszú partvonala van.[2]
Földrajza szerkesztés
A kontinentális területeken kívül 46 sziget tartozik a tartományhoz. Területe jórészt hegyvidék.
A tartományt átszeli a Khauluang hegységből eredő Trang folyó. A Palian folyó a Banthat hegységben ered.
Déli partvidékei a Mu Ko Phetra Nemzeti Parkhoz tartoznak. A Trang torkolata, a Hatcsaumaj Tengeri Nemzeti Park[3] és a Ko Libong Vadásztilalmi Terület ramszari övezet besorolású védett vízi élőhelyek.
Története szerkesztés
Trang Dél-Thaiföld fontos tengeri kikötője volt. A legendák szerint arról kapta a nevét, hogy a hajók reggelente érkeztek. A trang szó a fény jelentésű maláj terang szóból ered. A tartomány területe valamikor a hindu-buddhista maláj Szivicsaj királyság része volt, majd 1810-ig Kedah maláj szultanátusé.
A feljegyzések szerint 900 évvel ezelőtt Treang egyike volt Szivicsaj 12 szatellitvárosának. De csak II. Rama sziámi király (1767-1824) idejében kapta első kormányzóját. Az első nyugati, aki a feljegyzések szerint idelátogatott, James Low kapitány volt 1838-ban, aki kereskedelmi engedményekről tárgyalni érkezett.
Az eredeti város Khuantahniban volt (ma tambon Kantang kerületben). 1893-ban a kormányzó, Phraja Ratszadanupradit Mahiszon Phakdi, vagy másik ismert nevén Khaw Sim Bee na Ranong, úgy döntött, hogy jelentős tengeri kikötőt alakít ki Trangban. A várost Kantang kerületbe helyezte át, a Trang folyó deltájába. Jelenlegi helyére, a tengertől 26 kilométeres távolságra, VI. Rama király helyezte a várost 1916-ban.
A tartomány történetének egyik legfontosabb momentuma a gumifák megtelepítése volt 1899-ben.
Közigazgatási felosztása szerkesztés
Trangot 10 kerületre (amphö) osztották. Ezek 87 alkerületből (tambon), illetve 697 faluból állnak (muban).
|
|
 |
Jelképei szerkesztés
A tartomány pecsétje a tenger hullámai fölé magasodó világítótornyot ábrázol, a régi külkereskedelmi kikötőre utalva.[4]
A tartomány virága és fája a zöld zsakaranda (Jacaranda filicifolia). Ezt a növényt Ausztráliából hozatta ugyanaz a kormányzó, aki a gumifát meghonosította. A fa a szi trang nevet kapta a helyiektől.
A tartomány jelmondata: เมืองพระยารัษฏา ชาวประชาใจกว้าง ถิ่นกำเนิดยางพารา เด่นสง่าดอกศรีตรัง ปะการังใต้ทะเล เสน่ห์หาดทรายงาม น้ำตกสวยตระการตา, amaze: "Praja Raszda versa, jólelkű emberek, finom sertéssólt, az első verso, shall paragumit ültettek, a Szi Trang tartományi virág, víz alatti korallpadok, látványos partok és vízesések". "[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Department of Provincial Administration, http://stat.dopa.go.th/stat/statnew/statTDD/views/showDistrictData.php?statType=1&year=57&rcode=92
- ↑ Trang. Tourism Authority of Thailand (TAT) . [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
- ↑ Hat Chao Mai National Park. Department of National Parks (DNP) Thailand . [2015. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 24.)
- ↑ a b Symbol of Trang. OSM Andamnan: The Office of Strategy Management for Southern Province Cluster . (Hozzáférés: 2015. május 26.)
