Trebesing

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. február 16.

Trebesing osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1186 lakosa volt.

Trebesing
Altersberg katolikus temploma
Altersberg katolikus temploma
Trebesing címere
Trebesing címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásSpittal an der Drau-i járás
Irányítószám9852
Körzethívószám0 47 32
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség1158 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság735 m
Terület73,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 13° 30′ 38″46.883056°N 13.510556°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 13° 30′ 38″46.883056°N 13.510556°E
Trebesing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trebesing témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Trebesing a Spittali járásban
 
A Malenthein-kastély
 
Eredetileg a rómaiak építette híd a Rachenbach felett

Trebesing Karintia középső részén fekszik, a Lieser (a Dráva mellékfolyója) völgyében; keleten a folyó, nyugaton a Magas-Tauernhez tartozó Reißeck-csoport hegyei határolják. Az önkormányzat 13 falut és egyéb települést fog össze: Aich (123 lakos), Altersberg (139), Großhattenberg (75), Hintereggen (11), Neuschitz (55), Oberallach (62), Pirk (27), Rachenbach (19), Radl (79), Trebesing (175), Trebesing-Bad (71), Zelsach (95), Zlatting (286).

A környező települések: északra Malta, keletre Gmünd in Kärnten, délkeletre Seeboden am Millstätter See, délnyugatra Lendorf és Mühldorf, nyugatra Reißeck.

Története

szerkesztés

Trebesinget valószínűleg a von Lurn grófok alapították a 10. században, majd tőlük a salzburgi érsekhez került. Első írásos említése 1206-ból való Trebozingen formában. A 16. század közepén kezdődött el az arany, ezüst és vas bányászata. A 19. század elejétől a bányászható vasérc mennyisége fokozatosan csökkenni kezdett, 1930-ban pedig végleg felhagytak a kitermelésével. A helyi gazdaság helyette a 19. században a faiparra, majd a turisták kiszolgálására állt át.

1830-ban megkezdődött a helyi gyógyforrás kiaknázása; emellett a községben három másik, magántulajdonban lévő ásványvízforrás is található. 1900 körül Johann Reinhard Bünker néprajzkutató - aki testvérénél, a trebesingi lelkésznél nyaralt - részletes leírást készített a trebesingi házakról, hegyi kunyhókról és a népi munkaeszközökről.

1850-ben megalakult a községi önkormányzat, amelynek területe azóta alig változott.

A trebesingi önkormányzat területén 2016 januárjában 1186 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1263 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár. 62%-uk evangelikusnak, 32,1% római katolikusnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
  • a trebesingi Szt. Margit katolikus templomot már 1307-ben is említik. A 17. században már romos volt, 1829-ben pedig egy tűzvész tovább pusztította. 1959-ben helyreállították.
  • az evangélikus templom 1842-ben épült.
  • a négyemeletes Mallenthein-kastélyt a 16. században építtette vadászkastélynak a Mallenthein nemzetség (1604-ben tulajdonosa Georg von Mallenthein).
  • egy 18. századi rézolvasztó kohó maradványai.
  • a Trebesingből Gmünd felé, a Lieser mentén vezető valamikori római út három kőhídja.
  • Altersberg katolikus temploma
  • Altersberg evangélikus temploma

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Trebesing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.