Főmenü megnyitása

Trunk (románul Galbeni) település Romániában, Bákó megyében.

Trunk (Galbeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeBákó
Községközpont Ferdinándújfalu
Irányítószám 607358
SIRUTA-kód 23751
Népesség
Népesség1113 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság~900 (1992, becslés)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Trunk (Románia)
Trunk
Trunk
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 26″, k. h. 26° 56′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 26″, k. h. 26° 56′ 52″

FekvéseSzerkesztés

Bákótól 15 km-re délre, a Szeret folyó jobb partján fekszik, Bogdánfalva és Ferdinándújfalu között. Román nevének jelentése: sárga (a folyóparti talajból származóan). A községközpont régebben Bogdánfalva (Valea Seacă) volt. Az első világháború után alakult ki Ferdinánd Satul Nou (Újfalu) néven, 1948 óta Nicolau Bălcescu.

TörténeteSzerkesztés

Nevének eredete ismeretlen. Feltehetően 'fatörzs' jelentésű, és a finn runko és a lapp rungo származéka.[2] Első említése 1698. február 17. (egy földterület eladási iratai közt). A település első világháborús halottai: Ghiurca Giurgi, Dogaru Peter, Sărăţeanu Ianoş, Văcaru Ștefan, Duma Martin; a második világháborúsak: Sabau Ianoş, Pista Michai, Ștefan Michai, Ghiurca Ianoş, Bejan Martin-Michai, Dogaru Ioje, Rupi Martin.

Az összehasonlítás kedvéért néhány név a Domokos Pál Péter által összeírt 139 közül (a bogdánfalvi eklézsia adataira támaszkodva, amely 577 fő katolikus magyarrról tud, 1931): Szabó János, Pista Mihály, Gyurka Mihály, Bezsán Antal, Dogár Józsi, Rupi Józsi

Egy Trunkon felgyűjtött eredetmonda:

„Elmaradtunk a szekerektől. Úgy tudjuk az öregektű, hogy mü csángók vagyunk. Bákó környékibe, hogy a magyarok jöttek napjövetről, s mentek napszentületre, s jöttek átul a Szereten, s mük azok vagyunk, melyiknek elmaradtunk a szekértől, nem birtunk menni. Mük onnat tőllik vagyunk elmaradva, s ott kaptunk helyet, s azokból húzódtunk, úgy tudjuk.”

Trunk - Bosnyák Sándor: Csángó eredet. Örökség, 1993. 2. sz.

LakosságaSzerkesztés

A település lakosságának szinte teljes egészét moldvai csángók alkotják, akik a déli csángó népcsoporthoz tartoznak. A magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely feltehetően kapcsolatban áll a mezőségi vagy a Felső-Tisza menti középkori magyar nyelvjárásokkal. Ez az ősi moldvai csángó dialektus. Ma ez a magyar nyelv egyetlen teljesen önállóan fejlődött dialektusa, amely már akár külön regionális nyelvnek is tekinthető. A középkori nyelvi formákat őrzi, a román nyelvből való átvételek csupán lexikális jellegűek. Jellemző rá az s hangnak a sajátos realizációja („sziszegő beszéd”), amelyet talán a finn s-hez lehetne hasonlítani. Mindemellett a sziszegő s és az sz külön hangértékkel bír beszédükben. Másik jellegzetesség a dzs fonéma megléte (dzsermek – gyermek, dzsió – dió, medzs – megy). Beszédük azért érthető nehezen még a románul tudó magyarok számára is, mert nagyszámban használnak archaizmusokat vagy sajátos csángó (nem román eredetű) szavakat, például filjesz: nyúl, hét: mikor, ahét: amikor régen, bücsü: becsület, csúkmony: tojás, eszüdni: hozzáérteni, : ő, külpis, külbécs: csiga , csánni: csinálni stb. A magyarul beszélő déli csángók száma kb. 10-13 000. Más falvakkal ellentétben Trunkon még nem tapasztalható nagyfokú nyelvi egységesülés a székelyes csángó nyelvjárás javára.

A déli csángók néprajzi és kulturális értékei révén az egyik leggazdagabb, legsokoldalúbb és legjobban dokumentált csángó település Moldvában.

Trunkon számtalan híres és sokak által szeretett népdal lett felgyűjtve.

Domokos Pál Péter „ A moldvai magyarság” című munkájában sok adatot közöl Trunkról, s a falu gazdag hagyományai miatt gyűjtőútjainak jelentős részét is innen szervezi: „Rövid búcsúzkodás után Újfalun át Pokolpatak és Csernátfalu mellett megyünk haza, Trunk felé.”- Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. [3]

Szintén Trunkon született mű: Péter Gergely kántor levele Krywald Ottóhoz, a Szent László Társulat alelnökéhez a csángók helyzetéről.

A moldvai mindennapok hű leírásaiból az alábbiak is trunkiaktól származnak:

- Kendertermesztés Trunkon (Magyari Antalné elmondása szerint)

- Lakodalom Trunkon (Szabó Ferenc leírása szerint)

- A halászás módja a Szeret és a Beszterce folyók össze gyűlésénél Trunkban (Szabó Ferenc leírása szerint)

A különösen gazdag néprajzi kincsek meglétét és beágyazottságát jelzik még a második világháború (második nagy verekedés) utáni művek is:

JAGAMAS János: Szemelvény Trunk népzenéjéből. In: A népzene mikrokozmoszában 208- 227. Bukarest, 1984.; illetve Kallós Zoltán gyűjtései és Kós Károly kutatásai.

1929-ben Domokos Pál Péter[4] felmérése szerint kb. magyar 3000 lakosa volt.

Népzenei kutatások úgy zeneileg, mint szóhasználat tekintetében aldialektusként értelmezi a trunki népzenét.[5]

Az 1950-es évekig az itteni lakosság viszonylag szabadon ápolhatta hagyományait (a templomokban már ezelőtt is tiltott volt a magyar nyelv használata), azonban a kommunizmus idején betiltották a magyar nyelv oktatását, elkezdődött az erőszakos asszimiláció.[6][7]

A rendszerváltás után, 2001-ben a hivatalok erős ellenállása ellenére sikerült kiharcolni a magyar nyelv oktatásának engedélyét. Azóta mintegy 50 - 70 gyerek számára tartanak magyarórákat a helyi állami iskolában, illetve a délutáni foglalkozásokat az úgynevezett "Magyar Házban".

Trunkon 2016 óta főállású, helyi születésű hagyományőrző is dolgozik a még fellelhető néphagyományok, és a különleges nyelvjárás megőrzésén.Munkáját a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének keretein belül végzi, amit a magyarországi bejegyzésű Moldvai Magyarságért Alapítvány támogat.

A falu híres szülöttei:

A csodadoktorként is elhíresült Benedek Márton (1931– 1986) trunki születésű orvos, felszentelt pap. A szekuritáté zaklatásai és kínzásai miatt veszítette életét 1986. 07. 12-én. Halála után spontán népi vallásos mozgalom alakult ki a csángó-magyarok között, mely a legnagyobb rendszerellenes csángó megmozdulásként vonult be a történelembe. Még messzi falvakból is elzarándokoltak sírjához és a szülőháza előtti kúthoz a katolikus hívek, kiket az akkori román titkosszolgálat folyamatos üldözése sem tántoríthatott el ettől. A rendszerváltozás után a fiatal román katolikus egyház kiemelt figyelemben részesítette ezt a mozgalmat, így nem lehetetlen, hogy a trunki születésű Benedek Márton lesz a román katolikus egyház első szenté avatottja. http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=98

Kútja a néphagyomány szerint halála után rózsaillatúvá változott. Csodálatos gyógyulásokat tulajdonítottak neki. A gyógyhatás és a rózsaillat sírjának lebetonozásakor szűnt meg.[8]

Sírja a trunki temetőben található, szülőháza ma emlékhely, mely látogatható.

A település másik jelenkori híressége Róka Mihály hagyományőrző, népdalénekes. Szép sziszegő hangjával számtalanszor elkápráztatta a népzene iránt fogékony füleket, s életművére nem csak Trunk közössége, hanem a teljes moldvai csángó népesség büszke lehet. http://etnofon.hu/

A trunki népművészet méltó jelen kori folytatója a 2016-os Fölszállott a Páva felfedezettje: Gyúr Gabriella, aki egyenesen az Ezüst-Páva díjig énekelte fel magát a megmérettetésben: https://www.mediaklikk.hu/crew/ghiur-apistoaei-diana-gabriella/

A trunkiak csángó-magyarsága erős gyökérrel, mélyen rögzült a Szeret folyó „martján”. Identitásukat, önazonosságukat azonban a felületes szemlélő ritkán érti meg. Számukra a románság, a román önazonosság természetes, elfogadott velejárója a mindennapoknak.

NéphagyománySzerkesztés

Trunk az egyik leggazdagabb néphagyományokkal rendelkező csángó település.

A néphagyomány nagyon jól levezethető a népdalokból. Trunkon például mindkét házasfelet feleség-nek nevezik.[9] egy dal:

Tavaszi szél utat száraszt (Jagamas János és Faragó József gyűjtése)

Tavaszi szél utat száraszt, S e hóból es vizet áraszt,
Minden madár párat választ, Minden madár párat választ.
Há én immán kit válasszak? Te ingemet s én tégedet.
Írok neked egy levelet, Kivel világból kimehetsz.
Íram, íram levelemet, Íram édesem keblére,
Hadd tegye bé kebelébe. Bár arról jussak eszébe.

A Zurgó együttes népzenei gyűjtés is a déli csángók területéről származik[10]

További információkSzerkesztés

Nem tévesztendő össze Galbeni (Filipest) faluval, amely 25 km-rel északabbra van.

ForrásSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kothencz, Gabriella Szilvia: Cognitive historical-semantic studies on adverbial suffixes in Hungarian. elte.hu
  3. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
  4. Domokos, Pál Péter. A moldvai magyarság. Magvető Kiadó (1987) 
  5. Jagamas, János. Szemelvények Trunk népzenéjéből. A népzene mikrokozmoszában. Tanulmányok (1984) 
  6. Tánczos, Vilmos: A moldvai csángók lélekszámáról. kia.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  7. Sulyán, Andrea: I.2.1. Kik a csángók? - Sulyán Andrea: A magyar népzene és a moldvai dialektus tanítása az iskolában. sites.google.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  8. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola - Népzene szak. borokas.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  9. Szelid, Veronika Petra: Szerelem és erkölcs a moldvai déli csángó nyelvhasználatban
  10. Nagy Bercel, Demeter László: Egy szem búza.... [2014. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)