Tullnerbach

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 15.

Tullnerbach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 2951 lakosa volt.

Tullnerbach
A régi városháza
A régi városháza
Tullnerbach címere
Tullnerbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásSankt Pölten-Land járás (2017. január 1. – )
Irányítószám3004, 3011, 3013, 3021, 3443
Körzethívószám02233
Forgalmi rendszámPL
Népesség
Teljes népesség2782 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Terület20,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 06′48.200000°N 16.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 06′48.200000°N 16.100000°E
Térkép
Tullnerbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tullnerbach témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Tullnerbach a Sankt Pölten-i járásban
 
Századfordulós villa
 
A Wienerwaldsee

Tullnerbach a tartomány Industrieviertel és Mostviertel régióinak határán fekszik, a Bécsi-erdőben, a Wien folyó mentén. Fontos folyóvize még a Tullnerbach patak, amely részben keleti határát alkotja. Legfontosabb állóvize a Wienerwaldsee. Területének 72,5%-a erdő, 15,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Irenental (915 lakos 2024-ben), Tullnerbach-Lawies (1687) és Untertullnerbach (349).

A környező önkormányzatok: északra Sieghartskirchen, északkeletre Gablitz, keletre Purkersdorf, délnyugatra Pressbaum.

Története

szerkesztés

Tullnerbachot csak 1565-ben említik először, amikor II. Miksa császár elrendelte a Bécsi-erdő felmérését. Tulnerbach szolgáltatta a Hofburg tűzifaigényét, ami napi 600-700 öl fára rúgott. A falu kis favágótelepülésekből és elszórt tanyákból jött létre. Lawies-t 1635-ben említik először Labiwießen néven. A 17. század közepétől az Alpokból és Dél-Németországból származó favágók telepedtek le itt. Bécs 1683-as török ostromakor a település elpusztult.

Az 1848-as forradalmat követően megszűnt a feudális birtokrendszer és a Habsburgok Bécsi-erdei erdőuradalmát felügyelő hivatalt is feloszlatták. Az Erzsébet császárné-vasút (később Westbahn) 1858-as megnyitásával a Bécsi-erdő kis falvai gyors fejlődésnek indultak, a térség a bécsiek kedvenc üdülőhelyévé vált. Tullnerbach 1873-ban levált Pressbaumról, és önálló község lett. 1884-ben megkezdték a Wien folyó szabályozását és létrehozták a Wienerwaldsee víztározót. 1901-ben Wilhelm Kress a tavon próbálta ki siklórepülőjét, hogy első osztrákként a levegőbe emelkedjék. A szerkezet felborult és elsüllyedt, de Kresst időben kimentették.

Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset. Tullnerbach éppen nem került a fővároshoz, amelynek határát a Tullnerbach pataknál húzták meg. AZ önkormányzatot 1973-ban mezővárosi rangra emelték. 2017-ig a Bécskörnyéki járáshoz tartozott, annak megszűnése óta a St. Pölten-i járás része.

A tullnerbachi önkormányzat területén 2024 januárjában 2951 fő élt. Lakosságszáma az 1970-as évekig 1700 körül volt, majd a Bécsből kiköltözők miatt gyors gyarapodásnak indult. 2022-ben az ittlakók 86,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,1% a régi (2004 előtti), 5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,4% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 67,2%-a római katolikusnak, 6,3% evangélikusnak, 2,6% ortodoxnak, 1% mohamedánnak, 19,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (91,2%) mellett a szerbek (1,8%) és a horvátok (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 768
2018
2 782

Látnivalók

szerkesztés
  • az irenentali Maria Schnee-plébániatemplom
  • Monarchia-kori villák
  • a 15. századi Sancta Maria in Paradyso kolostor romjai
  • a Wienerwaldsee

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tullnerbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.