Turjanski
Turjanski falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.
| Turjanski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Vrhovine |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53223 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 820 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 15° 30′ 56″44.786900°N 15.515600°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 15° 30′ 56″44.786900°N 15.515600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésOtocsántól légvonalban 24 km-re, közúton 28 km-re, községközpontjától 12 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól délre fekszik.
Története
szerkesztésA falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el, az otocsáni határőrezredhez tartoztak. Templomukat középkori eredetűnek tartják, melyet a bevándorlás után már pravoszláv templomként újítottak meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 857, 1910-ben 978 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 111 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 857 | 860 | 838 | 1.021 | 1.123 | 978 | 1.056 | 989 | 570 | 565 | 543 | 428 | 342 | 269 | 82 | 111 |
Nevezetességei
szerkesztés- A Legszentebb Istenanya Mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma egy domb tetején áll. A szerb betelepülés után, valószínűleg a 18. század második felében épült. Harangtornyában eredetileg két harang volt. A templom a második világháborúban nem károsodott, de a háború után a karbantartás hiánya miatt állapota egyre romlott. A nyitott templomban szabadon járt a szél, amely megbontotta a tetőt. Egy idő után a gerendák beszakadtak és az épület tető nélkül maradt. A toronyban maradt egyetlen harangja 1955 körül tűnt el. A templom ma is tető nélkül, csupasz falakkal áll. A Gornje Vrhovinei parókiához tartozik.
- A falu területén két régi várrom is található, a templom feletti Turan és Bacenovac romjai. A Turjanski és Trnavac között található Bacenovacot Kulinának is nevezik. Ennek már csak a föld felszínén még kivehető kontúrjai láthatók. Turan a középkori Korbava harmadik legnagyobb vára volt. Romjai a templom feletti Trojangradnak nevezett helyen találhatók.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
szerkesztés- Vrhovine község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
