Udokan-hegység
Az Udokan-hegység (oroszul хребет Удокан [hrebet Udokan]) hegység Oroszországban, Dél-Szibériában; a Sztanovoj-felföld egyik hegyvonulata, a Kalar-hegységtől északkeletre. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez és Jakutföldhöz tartozik.
| Udokan-hegység (хребет Удокан) | |
| Magasság | 1316 m |
| Hely |  Oroszország |
| Hegység | Sztanovoj-felföld |
| Legmagasabb pont | 2561 m |
| Hosszúság | 200–250 km |
| Elhelyezkedése | |
 Udokan-hegység
Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
| |
 é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′57.083333°N 119.800000°EKoordináták: é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′57.083333°N 119.800000°E | |
Udokan-hegység
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udokan-hegység témájú médiaállományokat. | |
Jellemzői
szerkesztésAz Oljokma két mellékfolyója: a Csara (jobb partja) és a Hanyi (bal partja) közötti területen fekszik. A Kalar-hegység középső részétől (a Nyizsnyij Ingakamit folyótól) kiindulva északkelet felé, az Oljokma völgyéig húzódik.
Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m.
Erősen tagolt, keskeny folyóvölgyekkel és törésekkel szabdalt magas hegyek alkotják. Egykori jégárak által vájt domborzati formák jellemzik, de a Kalar-hegységhez közeli részeken kihűlt vulkánok, bazaltláva-platók is láthatók. A hegyoldalakat vörösfenyőből álló tajga borítja.
Földrengések
szerkesztésA Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős földrengések, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a 12 fokozatú skálán tízes erősségű) földrengés pattant ki, az ún. mujai földrengés. Epicentruma az Udokan északi lejtője közelében, a Namarakit folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsüllyedt, és a mélyedésben 3 km hosszú tó alakult ki.[1]
Rézkészletei
szerkesztésA múlt század közepén a hegység kambriumi homokkő rétegeiben hatalmas rézkészleteket tártak fel (a Novaja Csara vasútállomástól 30 km-re délre). A becslések 25–26 millió tonna rézről szólnak. A világ harmadik legnagyobb réztartalékainak kitermelése külfejtéssel lehetséges, de napjainkig (2017. nyár) még nem kezdődött el.[2][3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mujszkoje zemletrjaszenyije
- ↑ Nyedra.ru (2016-05-25)
- ↑ Techade.ru. [2017. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
Források
szerkesztés- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 477. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978)
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Udokan, hrebet (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
