Novaja Csara

település Oroszországban

Novaja Csara (oroszul: Новая Чара) városi jellegű település és a Bajkál–Amur-vasútvonal egyik állomása Oroszország Bajkálontúli határterületén, a Kalari járásban.

Novaja Csara (Новая Чара)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyBajkálontúli határterület
JárásKalari
Alapítás éve1979
Irányítószám 674159
Körzethívószám 30261
Népesség
Teljes népesség3949 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna -
Elhelyezkedése
Novaja Csara (Oroszország)
Novaja Csara
Novaja Csara
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 47′ 43″, k. h. 118° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 56° 47′ 43″, k. h. 118° 15′ 15″
Novaja Csara (Bajkálontúli határterület)
Novaja Csara
Novaja Csara
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Novaja Csara témájú médiaállományokat.

Népessége: 4315 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A Csara (az Oljokma bal oldali mellékfolyója) jobb partja mentén, Csita várostól vasúton 1221 km-re keletre, Csara járási székhelytől csak 16 km-re délre helyezkedik el.

A terület éghajlata szélsőségesen kontinentális. Az évi középhőmérséklet -4 °C alatt van; a hőmérséklet januárban esetenként -50 °C-ig süllyed, júniusban pedig akár a 35 °C-t is elérheti. Az állandóan fagyott talaj (permafroszt) többszáz méter vastag.

TörténeteSzerkesztés

A Bajkál–Amur-vasútvonal (BAM) építésekor, 1979-ben hozták létre, állomására 1983-ban érkezett meg az első vonat, az évtized végén megindult a rendszeres vasúti szállítás. A település és az állomás gyors fejlesztését a járásban várhatóan kialakuló bányászat indokolta. A Szovjetunió felbomlása, majd a gazdasági válság itt is megakadályozta a tervek megvalósítását. Az 1980-as évek közepén a településnek kb. 12 000 lakosa volt, 2002-ben már csak 4693 fő.

Története a 21. századbanSzerkesztés

Novaja Csara körzetében a 20. században több jelentős nyersanyag-lelőhelyet tártak fel:[3]

  • a településtől 23 km-re északnyugatra az Apszat folyó menti szénmezőt, ahol az értékes kokszolható kőszenet külfejtésen bányásszák. A bányatársaság központja a településen van.[4]
  • a településtől délre az udokani rézércvagyont, közelében kohászati kombinát épül; az udokani Oroszország legnagyobb rézérc-lelőhelye.
  • Udokantól tovább délkelet felé a csinai titántartalmú magnetit-lelőhelyet (titanomagnetit, magas vanádium tartalommal); a területet a Csina folyóról nevezték el, ez tulajdonképpen a Kalar felső szakaszának helyi neve.

1998–2001 között a BAM fővonalából 66-70 km-es szárnyvonalat fektettek le (különösen nehéz domborzati viszonyok között) az egyébként csak 38 km-re fekvő csinai magnetitmezőhöz, ám a kitermelés nem kezdődött el, és a szárnyvonalat azóta sem használják (2020-ban). A 2010-es évek végén azonban reális közelségbe került az udokani rézbányászat és érckohászat megnyitása. Elkezdődött a vasútvonal és az állomás bővítése, az energetikai hálózat kiépítése, elkészült a települést a kombináttal összekötő 17 km-es autóút. 2020-ban Novaja Csarán állandó vámterületet hoztak létre, ez egyszerűbbé tette a kombináthoz érkező külföldi berendezések vámkezelését.[5]

Az udokani építkezést és üzemeltetést végző Bajkalszkaja gornaja kompanyija (Bajkál Bányatársaság) jelentősen hozzájárul Novaja Csara fejlődéséhez. 2020 őszén a központi kormány költségvetéséből is soron kívül mintegy 100 millió rubelt különítettek el a település fejlesztésére. Az összeget nagyrészt az iskola (épült 1989-ben) és a városi park felújítására, a stadion korszerűsítésére fordítják.[6]

Az állomás szomszédságában a vasúttársaság által alapított és fenntartott korszerű rendelőintézet és kisebb kórház működik. Elődjét 1980-ban alapították, jelenlegi épületeit a századfordulón építették.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Térképvázlat (orosz nyelven, hozzáférés: 2020-11-01)
  4. Апсатская угледобывающая компания (Enciklopegyija Zabajkalja)
  5. В поселке Новая Чара создана таможенная инфраструктура (a Bajkálontúli határterület hivatalos portálja, забайкальскийкрай.рф, 2020-05-14)
  6. Более 100 миллионов рублей выделит Минвостокразвития на благоустройство Новой Чары (zab.ru, 2020-10-01)
  7. Краткая историческая справка (nuzchara.ru, hozzzáférés: 2020-11-04)

ForrásokSzerkesztés