Főmenü megnyitása

Ugró Gyula (Nagykőrös, 1865. május 10.Újpest, 1949. november 4.) ügyvéd, Újpest város első polgármestere.

Ugró Gyula
UgroGyula István14.jpg
Született 1865. május 10.[1]
Nagykőrös
Elhunyt 1949. november 4. (84 évesen)
Újpest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztség polgármester (Újpest)
Sírhely Megyeri temető[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugró Gyula témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Nagykőrösön született, családjával születése után röviddel Újpestre költöztek. Életének legfontosabb állomásai ehhez a városhoz kötődik. Szülei: Ugró Károly és Unyi Mária. Újpesten járt elemi iskolába, Pestre járt gimnáziumba. 1877-ben megalakították az Újpesti Közművelődési Kört, melynek később alelnöke lett. Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1889-ben ügyvédi vizsgát tett. 1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalakították az Újpesti Torna Egyletet. 1890-ben a Honvédelmi Minisztérium hivatalnoka lett. 1893-tól a Társadalmi Lapok című folyóirat szerkesztője. 1899-ben adták át az Újpesi Közművelődési Kör székházát az Árpád út 66. sz. alatt, aminek felépítését ő szorgalmazta. 1903-ban a 48-as Függetlenségi Párt helyi szervezetének elnöke lett. 1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották. 1907. augusztus 9-én várossá nyilvánítása után Újpest polgármestere lett. 1913-ban polgármesteri címéről lemondatták, és visszavonult a közügyektől. Az 1920-as évektől ismét bekapcsolódott a közügyekbe, részt vett a képviselő-testületi bizottság munkájában. Fontosabb műveit ebben az időszakban írta meg, így az Újpest történetét összefoglaló monográfiát is. A második világháború után haláláig ügyvédként tevékenykedett.

MagánéleteSzerkesztés

1893-ban megnősült. Felesége: Reisich Aranka. Gyermekeik: Ilona, Sarolta és Zuárd.

EmlékekSzerkesztés

Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, nevét utca viseli.

ÉrtékeléseSzerkesztés

Újpest legjelentősebb polgármestere. Hivatali idejében a város (Budapest, Temesvár, Pozsony után) az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett. Komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek), a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Az önálló vámterület és a magyar ipar (1904)
  • A köztisztviselő jutalma (1913)
  • A múlt világából (1932)
  • Újpest 1831-1930 (monográfia, 1932)
  • A lélek szárnyán (1934)
  • A tél végén (1934)
  • Nyugdíj golgota (1936)
  • Magyar dal, magyar lélek, magyar vér (verseskötet, 1937)

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM105401, Ugró Gyula, 2019. augusztus 22.
  2. 2019. augusztus 22., http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html

Források, külső hivatkozásokSzerkesztés