Ujgur Kaganátus

	Ujgur Kaganátus
	kb. 744 – 840
	Az Ujgur Kaganátus a legnagyobb kiterjedése idején
	Általános adatok
Fővárosa	Ordu Balik
Terület	5 500 000 km²
Vallás	tengrizmus, manicheizmus, buddhizmus, sámánizmus
Államvallás	tengrizmus; manicheizmus;
	Kormányzat
Államforma	monarchia
Elődállam	Utódállam
←	→
	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ujgur Kaganátus témájú médiaállományokat.

Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.^[1] Az uralkodó a "kilenc törzs kagánja" címet viselte.

840-ben az egyik lázadó ujgur törzs vezére behívta a kirgizeket, akik megdöntötték a kaganátust. Ezután az ujgur-oguz törzsek nagy része Nyugat-Kanszuba és Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére menekült.^[1] Egy ideig Kanszuban még önálló kis ujgur kaganátus is meghúzódhatott, Turfánban pedig egészen a 14. századig létezett egy önálló fejedelemségük.

Uralkodók

Az Ujgur Birodalom 820-ban (világosbarna) más birodalmakhoz képest

No.	Török név	Uralkodási idő	Más név	Kínai, pinjin név	Megjegyzés
Jaglakar (Jagla-gur) dinasztia
01.	Kutluk Bilge Kül-kagán	744-747	Kutluk I. Bilge Pejlo-kagán	`骨力裴罗` pinjin: gu-lu-pei-luo	Miután 742-ben megdöntik a második Türk Kaganátust, az ujgurok uralkodója felveszi a kagán nevet.
02.	Bilge Kül-kagán Bajan Csor-kagán	747–759	Mojan Csor	`骨力裴羅` pinjin: mo-yan-chuo Mojenčch'ou	751-ben megalapítja fővárosát és Ordu Balik-nak nevezi el.
03.	Tengri-kagán Bögü-kagán	759–779	I-ti-chien, Mou-yü	`英地健` pinjin: yidi-jian Itiťien	Első fénykorát éli a birodalom. 762-ben a kagán manicheus hitre tér és ezzel az a birodalom államvallásává lesz. 779-ben megölik őt.
04.	Alp Kutluk Bilge-kagán Tun Baga-tarkán	779-789	Dunmaga	`移地健` pinjin: dunmo-he-dagan Tunmoche takan	Szakít elődje szogd-barát politikájával és Kínával kezd jó kapcsolatot teremteni.
05.	Külüg Bilge-kagán	789-790	Panguan	`多邏斯` pinjin: duo-luo-si Tolos'	790-ben a tibetiek legyőzik az ujgur-kínai haderőt a Ting prefektúrában (Besbalik); a kagán is meghal.
06.	Kutluk Bilge-kagán	790-795	Ačžo	`阿啜` pinjin: a-chuo Ačchuo
Ediz (Adie) dinasztia
07.	Tengrida Ülük Bulmis Alp Kutluk Ulug Bilge-kagán	795-805	Kutluk II.	`骨咄禄` pinjin: gu-du-o-lu Kutuolu	Kutluk Bilge kagán gyermektelen halála után korábbi főminisztere Tengrida.. néven lép trónra
08.	Tengrida Kut Bulmis Alp Külüg Bilge-kagán	805-808	Külüg Bilge	`俱录毗伽` pinjin: julu-pi-ga Ťülu-pchika	-
09.	Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Bilge-kagán	808-821	Paoi	`李孝诚` pinjin: li-xiao-cheng Li Siao-čcheng	808-ban az ujgurok elfoglalják a Liang prefektúrát a tibetiektől
10.	Kun Tengrida Ülüg Bulmis Alp Küčlüg Bilge-kagán	821-824	Cs'ung-te	`崇德可汗` pinjin: chong-de-kèhan Čchungte kchechan	-
11.	Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Bilge-kagán	824-832	Cs'aoli Kasar Tegin	`曷萨特勒` pinjin: hasa-teley Cha-sa tchelej	-
12.	Aj Tengrida Kut Bulmis Alp Külüg Bilge-kagán	832-839	Külüg Beg-kagán	`胡特勒` pinjin: hu-tele Chu tchelej	-
13.	"Dítě"-tegin	839-840	Hosa-kagán interregnum	`盍馺特勒` pinjin: he-sa teley Che-sa tchelej	839-ben Luo Kasar (Kürebir) lovas csapatával meghódította Ordu Balik fővárosát; Külüg Beg-kagán öngyilkos lett. Éhínség és járványok majd politikai zavargások következnek be a Kaganátusban.
-	Generális Külüg-baga	839-840	Külüg-baga interregnum	-	840-ben a kirgizek inváziója; megdöntik az Ujgur Kaganátust. Hosa-kagánt kivégzik.
14.	Öge	841-847	Üge-kagán	`乌介` pinjin: wu-jie Wuťie	Az utolsó ujgur kagánt, Ögét, 847-ben egy lázadás során megölik.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Új Magyar Lexikon, 1962

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ujgurský kaganát című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület

[Új_Magyar_Lexikon,_1962_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Új Magyar Lexikon, 1962

[1]