Vágóhíd kocsiszín
A Vágóhíd kocsiszín egy mára már megszűnt és elbontott budapesti villamos és HÉV kocsiszín volt, amely a Budapesti Marhaközvágóhíd közelében, a Közvágóhíd HÉV-állomás mellett helyezkedett el.
| Vágóhíd kocsiszín | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | Budapest, Soroksári út 60. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1887 |
| Bezárás | 1998 |
| Lebontás éve | 2000 |
| Lebontás oka | bezárt a létesítmény, és a helyére egy út épült |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Felhasznált anyagok | tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Vágóhíd kocsiszín
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 19° 04′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 19° 04′ 39″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A Vágóhíd kocsiszín a nagy budapesti kocsiszín-építkezések idején, a 19. század végén (1887) épült az 1876-ban épült forgalmi telep helyén, a Budapest IX. kerület Soroksári út 60. szám alatti telken. (Azaz körülbelül egyidős volt a többi budapesti kocsiszínnel.) Elsősorban a soroksári (ma ráckevei) HÉV ellátására szolgált, 1897-ben építették a villamosok fogadására szolgáló csarnokot. A kocsiszín vágánykapcsolattal rendelkezett mind a Soroksári út (2-es villamos, Ráckevei HÉV), mind a Gubacsi út (30-as villamos) felé. Létezett egy belső hurokvágánya, illetve a Máriássy út felé egy külső fordítási lehetősége is („óriáshurokvágány”). Ez utóbbi a Lágymányosi híd építése idején, 1993-ban szűnt meg.
A villamos kocsiszín 1995. szeptember 8-án szűnt meg, míg a HÉV-részleg 1998-ban. A Soroksári út Duna felüli oldalára 1973-ban áthelyezett HÉV végállomás felhagyott felvételi épületét szintén 1998-ban bontották le.[1] 113 évvel a létrejötte után, 2000-ben bontották el a telep épületeit, a déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat. (A fejlesztést a korabeli sajtó "Kvassay áttörés" néven emlegette.)[2] 2012 óta nyaranta a a 12 ezer fő kapacitású Budapest Park szórakozóhely üzemel az egykori kocsiszín parlagon maradt területének legnagyobb részén. (A telek változatlanul fővárosi tulajdon.)
2006-ig még láthatóak voltak a Gubacsi út felőli kiágazóvágányok, amelyek az akkor már üres területre vezettek.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) ISBN 963-7537-09-0
- ↑ Készül a Kvassay áttörés - Népszabadság archívum, 2006.11.25.
- ↑ fénykép
Források szerkesztés
- Vágóhíd kocsiszín és UV műhely. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
- A Közvágóhíd és környéke I. A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút
- A Közvágóhíd és környéke II. A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút
- A Közvágóhíd és környéke III. A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút