Főmenü megnyitása

Váncza Emma, Vánca (Miskolc, 1863. december 21.Budapest, 1943. december 15.)[1] fényképész. Az 1896-os millenniumi kiállításon érmet nyert Miskolc környékét ábrázoló színezett panorámafényképeivel.

Váncza Emma
Született 1863. december 21.
Miskolc
Elhunyt 1943. december 15.
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Forst Frigyes Károly
Gyermekei Forst Károly Frigyes
Forst Margit
Szüleiifj. Váncza Mihály
Elizeus Julianna
Foglalkozása fényképész, festő

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Váncza Emma 1863-ban született, a Miskolcon 1818-ban letelepedett Wándza Mihály festő és Kuti (Brunner) Zsuzsanna, egy leánynevelő intézet tulajdonosa unokájaként. Apja, ifj. Váncza Mihály ügyvéd és '48-as honvéd volt, anyja Elizeus Julianna. Két fiútestvére érte meg a felnőttkort, Mihály és József (utóbbinak a fia, ifj. József a Váncza sütőpor és több más sütőipari termék gyártója[2]). Emma apjától tanult rajzolni, majd Mihály bátyja hatására kezdett fényképezni. Festményeivel is díjakat nyert, és oltárképét ma is őrzi a hámori katolikus plébánia. Emma – polgári család lányától szokatlan módon – tizennyolc évesen műtermet nyitott, ahol fényképezéssel és akvarellfestéssel foglalkozott (a két szakma akkoriban szorosan összekapcsolódott). Műterme a Sötétkapu alatt állt. Az 1890-es években felvette alkalmazottnak Forst Frigyes Károlyt (1871–1946), akivel 1897. december 4-én Miskolcon házasságot kötött.[3] Két gyermekük született, ifj. Károly Frigyes (1898–1984) és Margit (1902–1987). Emma harminc éven át vezette műtermét, majd 1912-ben férje ösztönzésére Budapestre költöztek, de itteni vállalkozásuk nem lett sikeres. Forstné Váncza Emma nyolcvanévesen halt meg Budapesten, ahol a Kerepesi úti temetőben temették el, 1953-ban pedig az Új köztemetőbe helyezték át.

A panorámaképekSzerkesztés

A Diósgyőr környékét és a Hámori-völgyet ábrázoló fényképpanoráma négy darab 2,5 m hosszú és 0,5 m magas, egyenként 5-6 képből összeállított képből áll. Mivel színes fényképek készítésére akkoriban nem volt technikai lehetőség, a képeket utólag, kézzel kellett színezni. A panorámát maga Ferenc József is megtekintette, megdicsérte, és kezet fogott a fényképésszel. A kedvező kritikai fogadtatás mellett a kiállítás nagy millenniumi érmét is elnyerte a mű, melynek egyik eredeti darabja ma a Herman Ottó Múzeum Fotótörténeti Gyűjteménye részét képezi.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés