Váry Sándor

(1909-1945) magyar ökölvívó, birkózó, pankrátor és zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 29.

Váry (Schwechtje) Sándor (Csongrád, 1909. március 8.Budapest, 1945. július 3.)[1] ökölvívó, birkózó, pankrátor és zeneszerző.

Váry Sándor
Váry Sándor Rákóczi fejedelem lovas szobra modelljeként
Váry Sándor Rákóczi fejedelem lovas szobra modelljeként
SzületettSchwechtje Sándor
1909. március 8.
Csongrád
Elhunyt1945. július 3. (36 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

1909-ben született a Csongrád vármegyei Csongrádon, felmenői németek voltak. Már gyermekkorában igen szeretett és tudott sportolni. Atlétikával kezdett, majd a birkózásban volt sikeres. A szobrászok fölfigyeltek arányos, szép testalkatára, és gyakran hívták modellnek. Ő volt Pásztor János akadémikus szobrász legismertebb modellje, Rákóczi nagyfejedelem Országház előtti lovas szobra alakját is róla mintázta. Ekkor magyarosította családnevét.[2] Nála ismerkedett meg Varga Bélával, a stockholmi olimpia 3. helyezettjével, aki beajánlotta a Magyar Atlétikai Clubba. Jó mesterek kezébe került. A következő évben mint bokszoló ifjúsági bajnokságot nyert. 1929-ben a MagyarországOlaszország válogatott mérkőzésen kiütötte az olasz bajnokot. Sportpályafutása föllendült, hamarosan nem akadt Európában ellenfele. A bokszolást abbahagyta, amikor 1936-ban a Tengerentúlra hívták profi szabadstílusú birkózónak. Másfél évig tartózkodott az Amerikai Egyesült Államokban. Hivatalosan a világranglista második helyezettje lett, 200 mérkőzéséből 190 győzelemmel, 5 döntetlennel és 5 pontozásos vereséggel. Válla soha nem érte a padlót.

Amerikában színészként is föllépett, idehaza is vállalt kisebb filmszerepeket (Gül Baba, Csákó és kalap). 1940-ben végleg hazajött csongrádi szőlejébe. Megnősült, született egy fia (Csaba) és egy lánya (Ildikó). A birkózást soha nem hagyta abba. A háború után hívták vissza Amerikába, nem ment.

Váry Sándor világbajnok csongrádi birkózó 1943 januárjában Budapesten mint pankrátor mutatkozott be, erről a filmhíradó (Magyar Világhíradó, 1943. január) így tudósít: címe: „Magyarországon is terjed a pankráció, a birkózás és az ökölvívás sajátos keveréke / Elhangzó szöveg: Budapesten az utóbbi időben vált ismertté és kedveltté a pankráció, amely a szabadstílusú birkózást és az ökölvívást egyesíti magában. A Nemzeti Sportcsarnokban a magyar Váry Konstantinoff bolgár Európa-bajnok ellen állt ki.”[3]

  1. Archivált másolat. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  2. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2301
  3. http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4892

További információk

szerkesztés