Főmenü megnyitása

Vajda Gyula György (Kaposvár, 1843. május 14.Kolozsvár, 1909. március 26.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és egyetemi tanár.

Vajda Gyula
Született 1843. május 14.
Kaposvár
Elhunyt 1909. március 26. (65 évesen)
Kolozsvár
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor,
áldozópap,
egyetemi tanár
Sírhely Házsongárdi temető

ÉleteSzerkesztés

A gimnázium öt osztályának elvégzése után 1864. augusztus 31-én a piarista-rendbe lépett Vácon; tanulmányait Kecskeméten fejezte be. 1868-tól 1870-ig mint próbaéves tanár működött Kisszebenben. 1868. augusztus 24-én szentelték pappá. Tanított 1871-től 1874-ig Veszprémben és Kecskeméten. 1873-ban a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet a történelemből és földrajzból. 1879-től 1882-ig Budapesten tanított és 1880-ban egyetemi magántanári képesítést nyert az Árpádkori művelődéstörténelemből. 1882-től Kolozsvárt működött 27 évig mint házfőnök és főgimnáziumi igazgató. Az itteni egyetemen 1883-ban magántanár, 1889. május 6-tól címzetes rendkívüli, 1892. augusztus 5-től rendkívüli és 1895. augusztus 18-ától a magyar művelődéstörténelemnek rendes tanára volt. 1903-04-ben a bölcseleti kar dékánja, 1891-től 1909-ig az Országos Tanárvizsgáló Bizottság rendes tagja, 1906-tól annak elnöke, 1895-ben a Kalazantinum főfelügyelője, 1894-től rendi kormánysegéd és szentszéki ülnök is volt.

Cikkei a kecskeméti római katolikus főgimnázium Értesítőjében (1873. A történelem és földrajz gymnasiumainkban, különösen mint az érettségi vizsgálat tárgyai); a budapesti főgimnázium Értesítőjében (1882. A kegyes-tanítórendiek megtelepülése Pesten.)

MunkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés