Valerij Pilipovics Borzov
Valerij Pilipovics Borzov (ukránul: Валерій Пилипович Борзов, oroszul: Валерий Филиппович Борзов, Valerij Filippovics Borzov) (Szambir, 1949. október 20. –) olimpiai és Európa-bajnok ukrán atléta, rövidtávfutó. Visszavonulása után politikai karrierbe kezdett, 1991 és 1996 között Ukrajna ifjúsági- és sportminisztere, majd 1996 és 1997 között az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára volt.
Valerij Pilipovics Borzov | |
Született | Валерій Пилипович Борзов 1949. október 20. (75 éves) Szambir, Lvivi terület, Szovjetunió (ma: Ukrajna) |
Állampolgársága | ukrán |
Nemzetisége | ukrán |
Házastársa | Ljudmila Turiscseva |
Gyermekei | Tetyana (1978) |
Foglalkozása | atléta |
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
Magassága | 183 cm |
Testtömege | 80 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Pilipovics Borzov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Sportpályafutása
szerkesztés1968-ban kezdte sportolói pályafutását, első jelentősebb sikerét az 1969-es atlétikai Európa-bajnokságon aratta, ahol 100 méteres síkfutásban aranyérmet szerzett. Az 1971-es atlétikai Európa-bajnokság duplázni tudott, miután a 100 méter mellett a 200 métert is megnyerte. Az 1972-es olimpián mindkét sprintszámban olimpiai bajnokká avatták,[1] valamint ezüstérmet szerzett a 4 × 100 m-es váltó tagjaként. Érdekesség, hogy a 100 méter negyeddöntője előtt elaludt, így majdnem lekéste a futamát.[2] Az 1976-os olimpiáig eltelt négy évben tanulmányaival foglalkozott, belekóstolt a labdarúgás világába, igaz, így is Európa-bajnok lett 1974-ben a római kontinensviadalon 100 méteres síkfutásban. Montréalban két bronzérmet szerzett 100 méteren és a 4 × 100-as váltóval. Tartós sérülései miatt le kellett mondania arról, hogy részt vegyen harmadik olimpiáján, így 1979-ben bejelentette visszavonulását.
Politikai karrierje
szerkesztésBorzov politikai karrierje 1970-ben indult, miután belépett az ukrán Komszomolba. 1980 és 1986 között a Központi Bizottság egyik főtitkára. 1991-től 1998-ig az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke volt, 1994 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. 1990-től 1997-ig az újonnan alakult Ifjúsági és Sportminisztérium első embere. 1998 és 2006 között volt tagja az ukrán Parlamentnek.[3] Az Ukrán Szociáldemokrata Párt színeiben politizált, amelynek megalakulása óta tagja volt.
Magánélete
szerkesztés1977-ben házasodott össze a tornász Ljudmila Turiscsevával, aki szintén szovjet színekben lett olimpiai bajnok. Egy év múlva született meg gyermekük, Tetyana.[4]
Képgaléria
szerkesztés-
Borzov az 1972-es olimpián
-
Borzov az aranyéremmel Münchenben
Bibliográfia
szerkesztés- Valeriy Borzov. 10 Seconds – The Whole Life [archivált változat] (orosz nyelven). Moscow: Fizkultura i sport (1982). Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 17. [archiválás ideje: 2007. július 7.]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Voyager Golden Record – Scenes from Earth. voyager.jpl.nasa.gov
- ↑ http://www.insidethegames.biz/articles/1016222/a-trip-down-memory-lane-with-valeriy-borzov
- ↑ Valeriy Borzov Archiválva 2011. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Sport Reference
- ↑ Turiscseva a konyhában is jó, mi újság Borzevvel?. nso.hu, 2003. október 4. (Hozzáférés: 2003. október 4.)