Valkány

község Romániában, Temes megyében

Valkány, románul: Valcani, németül: Walkan, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja. Az első világháborúig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. 2004 óta önálló község, előtte Óbesenyő község faluja volt.

Valkány (Valcani)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang községközpont
Irányítószám 307153
SIRUTA-kód 156758
Népesség
Népesség1350 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság34 (2011)
Népsűrűség12,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület110 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Valkány (Románia)
Valkány
Valkány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 20° 23′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 20° 23′ 46″

FekvéseSzerkesztés

Temesvártól észak nyugatra, Szegedtől délkeletre, az Aranka-folyó mellett található.

TörténeteSzerkesztés

Borovsky Samu Torontál vármegye községei című művében így ír a településről:

„Valkány, az Aranka-csatorna mentén fekvő nagyközség. ... A helység neve besenyő vagy kun eredetre vall. E vidéken több ily szállás volt, a melyeket Tompa, Hegyes és Vég jelzőkkel különböztettek meg egymástól. E területet az óbesenyői nemes besenyők Róbert Károly királytól kapták. Nagy Lajos király 1369-ben szállásaikat kivette az összes országos bíróságok hatásköre alól s pöreiket egyenesen a királyi törvényszék elé utalta. A XV. század első felében a kunok szállásai feloszlottak. Az itt maradtak jobbágysorsra jutottak s beleolvadtak a földesuri hatalom alatt álló falvakba, melyek szomszédságukban Kül-Valkány és Vég-Valkány neveken fennállottak. Valkány eredetileg a Csanád nemzetség birtoka volt és mindvégig e nemzetség birtokainak sorsát osztotta. A mohácsi vész után elpusztult, mert az adólajstromokban nincs többé nyoma. 1647-ben ismét lakott helyként szerepel, 1655-ben azonban megint puszta volt s ekkor a jászói konvent Horváth-Kissevics Jánost iktatta be nádori adomány alapján e puszta birtokába. 1717 után a bécsi udvar a temesvári bánságba kebelezte be; 1736-ban a temesvári igazgatóság két részre osztotta; az egyik felét telepítésre szánta, a másikat, pedig bérbe adta. Ekkor költöztek ide a románok Krassó vármegyéből és Erdélyből. 1848-ig a gróf Batthyány család volt a helység földesura. Gróf Batthyány Lajos itteni birtokait 1850-ben báró Sina Simon vette meg, a ki 1875-ig volt itt birtokos. Jelenleg Schwarz Lajosnak, Léderer Arturnak és Károlynak, Weiler Rezsőnének, Dózsa Sámuel dr.-nak, Keleti Adolfnak, özvegy Eckhard Oszkárnénak és Koreck Jánosnak van itt nagyobb birtokuk. A községben egy úrilak van, melyet a gróf Batthyány család építtetett. A XIX. század közepén Rónay Lászlóé volt, de 1893 óta Weiler Rezsőnéé. Az úgynevezett Simon-majorban van Schwarz Lajos emeletes szép kastélya, melyet 1898-ban építtetett. A községbeli görög-keleti templom 1809-ben, a római katolikus pedig 1904-1905-ben épült. Ezenkívül a reformátusoknak is van itt egy kisebb imaházuk. 1334-ben a helységben már volt rom. kath. plébánia, jelenleg azonban leányegyház, mely Óbesenyőhöz tartozik. Van a községben függetlenségi magyar polgári olvasókör, takarékpénztár, hitelszövetkezet és egy gőzmalom, mely Kozma Antalé. A községhez tartozik Kissimon-puszta, továbbá Nagykocsóhát, Nagysimon-puszta, Imre-puszta, Dózsa-tanya, Ernő-tanya, Koreck-tanya, Kiskocsóhát, Lujza-tanya, Ürs-puszta és Weiler-tanya.”

NépességeSzerkesztés

 
Valkány egy régi térképen

ForrásSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés